A kormány gazdaságpolitikáját a jegybank támogatja az ár- és a pénzügyi stabilitás megőrzésével kapcsolatban - jelentette ki Matolcsy György, a Világgazdaságnak adott interjújában. (A cikk média érdekessége, hogy az egyik riporter az a Mezősi Tamás volt, akit főszerkesztői posztjáról az új tulajdonos, a Népszabadságot megszüntető Mediaworks éppen ezen a héten rúgott ki főszerkesztői állásából.) Abban ugyanakkor aligha kételkedhetünk, hogy az MNB a gazdaságpolitika hűséges támogatója. Az elmúlt három esztendőben azonban még ennél is többet tett. A jegybank ugyanis alapvetően kormányzati feladatokat vállalt át a kis- és közepes vállalkozások támogatott hitelprogramjának megvalósításával. Éppen ezért kár büszkélkednie Matolcsynak azzal, hogy elnöksége alatt a gazdasági növekedés felét adták a jegybank programjai. Méltán nevezi ezt különleges gazdaságtörténeti helyzetnek. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy valóban különleges a helyzet, ami abban áll, hogy a gazdaság növekedésének ösztönzésében az MNB főszerepet vállalt, holott a jegybanktörvény által diktált függetlensége ezt nem tette volna lehetővé.
Az elnök bejelentette - ugyancsak a kormány gazdaságpolitikájára hivatkozva -, hogy az MNB laza politikája 2019-ig fennmaradhat. A Matolcsy által vázolt kamatpolitika, számos kedvezménnyel társítva, eddig csak annyiban volt eredményes, hogy mintegy nyolc esztendő után végre nem csökkent a vállalati hitelkihelyezések dinamikája - idén valószínűleg stagnálni fog az állomány -, és csak jövőre lehet számítani némi növekedésre.
Vagyis a költséges növekedési hitelprogram nem bővítette az igénylők körét, és a szakemberek szerint ez így marad a jövőben is.
Nem maradhattak ki a Világgazdaság interjújából az elnök magánéletére vonatkozó kérdések sem, amelyeket idézünk: „Nem tudunk eltekinteni attól, hogy megkérdezzük: lakott Patai Mihály úr lakásában? Fizetett érte bérleti díjat?” - érdeklődött az újságíró. Mire Matolcsy válasza így hangzott: „Ön nem tud ettől eltekinteni, én viszont eltekintek, mert ez a magánélet része, az erre vonatkozó közérdekű adatot kiadtuk.” Az újságíró nem hagyta annyiban: „Igen, de most itt a lehetőség, hogy válaszoljon a kérdésre. Ha Patai Mihállyal üzleti kapcsolatban áll, akkor az összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, amelyre egy közszereplőnek válaszolnia kell.” (Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. A szerk.)
Matolcsy erre azt mondta: „Feltétlenül nem szabad válaszolnia a jegybank elnökének egy olyan újsághírre, amely nagyon sok valótlan, hamis, blöffnek bizonyuló állítás után érkezik. Az (...) Országgyűlés plenáris ülésén megválaszoltam: Az átmenetileg használt ideiglenes lakcím nem számít közérdekű adatnak, a magánéleti változás pedig semmilyen módon nem befolyásolja a jegybank szakmai tevékenységét.”
Az interjúban Matolcsy újólag tagadta, hogy a gyenge forintban lenne érdekelt az MNB. Az utóbbi időben alkalmazott jegybanki intézkedések azonban ennek ellentmondanak.
Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) "körülbelül három százalékos" növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek - ezt már a FAZ újságírójának említette meg Matolcsy. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét. Hozzátette, hogy az euró "pillanatnyilag nem nagyon vonzó", és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti az eurót, ám a bevezetés dátumát 2031-re tette.