A tüntetők "Népakarattal szemben", és "Érvénytelen" feliratú lapokat tartottak a kezükben, jelezve, hogy nem értenek egyet az alaptörvény újabb módosításával.
Korábban egyik ellenzéki képviselőcsoport sem támogatta feltétel nélkül a módosítást, így nem meglepő, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta elvárásként, míg az MSZP szükségtelennek tartotta a változtatást, ezért már a javaslat tárgyalásában sem vett részt, az LMP pedig előre jelezte, nem nyomnak gombot a szavazáson.
Homályos utalás
Miután az október 2-i kvótanépszavazás érvénytelen lett, így az közjogilag nem alapoz meg semmilyen kormányzati döntést - figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Hozzáteszik, a parlament és a kormány mozgástere a menekültügyi döntéshozatal terén változatlan maradt, a népszavazás után is ugyanazon nemzeti és uniós jogi keretek között hozhat döntéseket, mint a referendumot megelőzően. Ráadásul a népszavazási kérdés nem az alaptörvény módosításáról szólt, erre a kormányzati szándékra csak homályos utalásokból lehetett következtetni. A kormány a demokratikus vitát is ellehetetleníti, hiszen a módosítás benyújtása után alig egy hónappal zárószavazást tartanak. Az EKINT szerint ez is világosan mutatja, hogy a kormányzó pártok az alaptörvényre nem a kormányzati hatalomgyakorlás korlátait meghatározó alkotmányként, hanem a hatalomgyakorlásuk egyik eszközeként tekintenek.