Tervek szerint ugyanis Izraelben jövő januárban új Közszolgálati Műsorszóró Társaság (Public Broadcasting Corporation), venné át a jelenlegi Műsorszolgáltató Hatóság (IBA) helyét egy 2014-ben hozott törvény alapján. A társaság már 400 újságírót alkalmazott a két televízióhoz és nyolc rádiócsatornához. Az átalakításra gazdasági okokból volt szükség, az izraeli közmédia évek óta súlyos gazdasági gondokkal küzd, tavaly óta gyakorlatilag csődbe jutott.
Ám Benjamin Netanjahu meggondolta magát, a kormány bezáratná a még léte sem jött PBC-t és megtartaná a jelenlegi hatóságot. A vonatkozó határozatot kormányindítványként terjesztené a knesszet elé, de Móse Kalón pénzügyminiszter, a centrista Kulano párt politikusa tiltakozásul távolt maradt az erről döntő vasárnapi kormányülésről. A kérdés így sem került le napirendről, csupán egy héttel elhalasztották.
A kormány és Netanjahu tervezett lépése felháborodást szült az ellenzék valamint a média berkeiben. A katonai rádióban megszólaló szakértők úgy vélekedtek, a kabinet döntése mögött az áll, hogy a miniszterelnök és környezete szerint a pártsemleges felvételi bizottság túl sok baloldali és Netanjahut bíráló újságírót alkalmazott.
A kedélyeket még tovább borzolta, hogy a kormányzó Likud párt frakcióvezetője, David Bitan hétvégén bejelentette, hogy megfigyelés alá vonták az érintett újságírók Facebook-oldalait és személyes üzeneteit, de nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a megfigyeltek listáját. Az Izraeli Újságírók Szakszervezete vizsgálatot követel a főügyésztől, az ellenzéki pártok pedig azt hangsúlyozzák, hogy az eljárás a Stasi, illetve a KGB módszereire emlékeztet.
Az új közmédia-struktúra felszámolása esetén általános sztrájkot helyezett kilátásba Avi Nissenkorn, a legnagyobb izraeli szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke.
