Ezzel párhuzamosan azonban tovább tart az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást megelőző vizsgálata arról, hogy van-e korrupcióveszély az időközben 80 milliárd forinttal drágult és immár 550 milliárd forintra becsült beruházással kapcsolatban, amit kínai hitelből finanszíroznak majd. A beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul a kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt, emellett úgy véli, a vasút ügye nem tartozik Brüsszelre.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015. november 24-én, Szucsouban kötött egyezményt. A 2016-ban hatályba lépett szerződés alapján a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok - a China Railway International Corporation és a China Railway International Group - alapították meg a vegyesvállalatot 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvételi aránnyal. A tájékoztatás szerint a tervezési és a kivitelezési munkák tendereztetése a jövő évben kezdődik meg. Kiemelték, hogy a magyar vonalszakaszon az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük és a beszerzési szabályzat EU-konform lesz, amely megfelel az Európai Unió előírásainak.
A cél, hogy a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés legyen, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/órás sebesség.
A vegyesvállalat alapításáról szóló dokumentumot a hétvégi rigai Kína-Kelet-Közép-Európa csúcson írták alá, előzetes tájékoztatás híján erről a sajtó is csak találkozón értesült.
