- Az országos napilapok sorsára jutnak-e a vidékiek?

(...) Kétségkívül említettem öt megyei napilapot, amelyeket még nem sikerült a kormány befolyási övezetébe vonni. A győri Kisalföldet, a szegedi Délmagyarországot, a miskolci Észak-Magyarországot, a nyíregyházi Kelet-Magyarországot és a debreceni Hajdú-Bihari Naplót. Hírek keringenek arról, hogy az amerikai, illetve az osztrák tulajdonost kormány közeli vállalkozók környékezik, bár a szerkesztőségek egyelőre tartják a frontot. (...) A pártpolitikától tartják a távolságot. A rendszerváltás óta szinte mindegyik megyében akadt ellenlábasa a helyi társadalomba beágyazódott „néplap”-nak, mára viszont tizennyolc megyében mindössze egyetlen napilap van. (...) Márpedig ahol csupán egyetlen naponta megjelenő újság elégíti ki az olvasók igényeit, ott a szerkesztőség nem engedheti meg magának a részrehajlást. Ha megengedné, mellőznék a másik politikai oldal hívei. (...) A tizenkilenc vidéki napilap 715 ezer példányban kelt el, most 425 ezerért fizetnek az olvasók. Összesen 290 ezret veszítettek, a példányszámuk negyven százalékát. Az országos terjesztésű politikai napilapokat jelenleg mintegy félmilliónyian olvassák, a megyei terjesztésű közéleti (családi) napilapokat másfél milliónyian. Ha a kormánynak esetleg sikerül politikailag tömbösíteni a vidéki napilapokat, vajon nem éri-e utol őket az országos napilapok sorsa?