A politikus megismételte, amit korábban a Népszavának adott interjújában is elmondott, hogy a változtatást nemzeti ügynek tartják, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek. Ha a módosítás nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.
Gulyás - aki a parlament és a Fidesz alelnöke is - jobbikos zsarolásról beszélt, kormánypárti politikustársaihoz hasonlóan visszautasította, hogy Vona Gáborék a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötték az alaptörvény-módosítás támogatását. Figyelmeztetett, a Jobbik csak kifogásokat keres az elutasításra. A "gránitszilárdságú" alaptörvény Orbán Viktor által jegyzet hetedik módosítását a Fidesz alelnöke is azzal indokolta, hogy azzal meg tudják védeni az országot a felső korlát nélküli kényszer-betelepítéstől, amit a közösségi és a nemzetközi joggal ellentétes módon az Európai Unió akar ránk erőltetni.
Bár a kormányfő is közölte, nem engednek a Jobbik zsarolásának és a letelepedési kötvény kivezetéséről csak az év végén döntenek, valamiben mégis engedtek a radikális pártnak. A törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el Orbán előterjesztéséhez, amely kimondja, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez Vonáék kívánsága volt. A jobbikosok viszont jelezték, ennek ellenére is csak akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha a végszavazás előtt megszüntetik a letelepedési kötvényt. Vona ultimátuma így hangzott: "Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyarországra. Se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne érkezhessen Magyarországra".
Az alaptörvény hetedik módosítása október 10-én kora délután került fel a Parlament honlapjára. Orbán, az érvénytelen kvótareferendumot követő kedden, rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy "új egység" született Magyarországon és ennek apropóján a Ház elé terjeszti javaslatát. Kósa Lajos még aznap a módosítás menetrendjét is felvázolta, amelyet követve október 17-én le is folytatták az előterjesztés általános vitáját, a végszavazásra pedig a tervek szerint jövő kedden, az amerikai elnökválasztás napján kerül majd sor. Október 17-i parlamenti expozéjában a miniszterelnök világösszeesküvést vizionált, a magyar önállóságot féltette, Brüsszelt korholta, majd az ellenzéki reagálásokat meg sem várva Bajorországba utazott egy 1956-os megemlékezésre, ami ellen az ottani zöldek, illetve a szociáldemokraták már Orbán érkezése előtt tiltakoztak.
Fideszes forrásaink szerint Orbán már nem feltétlenül akarja, hogy átmenjen az alkotmánymódosítás. Attól tart ugyanis, hogy amennyiben Brüsszelben mégis zöld utat kap a kvóta, kiderül, hogy a változtatásnak nincs jogi relevanciája. Az EU-val szemben nem véd meg, sőt a szöveg kompatibilis az uniós joggal. A kormányfő ugyanis csak itthon olyan harcos, Brüsszelben igyekszik a szabályokat követve viselkedni. Ha a Házban kedden elbukik a javaslat, a kormány 2018-ig arról beszélhet, hogy az ellenzék betelepítés-párti és az uniós intézkedésekkel szemben a kormány miattuk nem tudja megvédeni a magyarokat. Sem a migránsoktól, sem a brüsszeli bürokraták ötleteitől. Kormányközelben vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Úgy vélik, Orbán hiába közölte, már nem olyan biztos abban, hogy megkapja a kétharmadot a változtatás, hisz a sikerben. A szükséges többséghez a Fidesznek két átszavazóra van szüksége, ennyi voksot akár meg is lehet venni, persze nem a Jobbikból. A radikális párt képviselői írásban vállaltak kötelezettséget arra, hogy egyformán szavaznak. Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár két hete közölte, "nincs kőbe vésve" az alaptörvény-módosítás elfogadásának november 8-ra tervezett időpontja, így - némi presztízs-veszteséggel - akár kedd reggel is tovább tolhatják még a végszavazást.
