Tiszeker Ágnes szerint nem igaz, hogy a receptre felírt gyógyszereket szedő sportolók előnybe kerülnek azokkal a vetélytársaikkal szemben, akik nem szednek semmit. „A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) minden ilyen irányú kérelmet szigorúan megvizsgál, orvosi zárójelentésekkel kell igazolni az adott gyógyszer szedésének szükségszerűségét, mi minden igazolást hiteles angol fordítással küldünk el jóváhagyásra – mondta a Népszavának a MACS vezetője.
– Az asztma nem játék, aki látott már levegő után kapkodó asztmás beteget, az nem kérdőjelezi meg a gyógyszerek szedésének fontosságát. Én is hallottam már, hogy az úszók között rengeteg az asztmás, majd levonták a következtetést, hogy akkor ők trükköznek. Pedig a helyzet sokkal egyszerűbb: minden asztmás kisgyermeknek a rendszeres úszást ajánlja az orvos. Ezért sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az úszók között lesz egy asztmás betegséggel küzdő a világ legjobbja, mint más sportágban, amely a betegség jellege miatt nem űzhető. A WADA engedélyével gyógyszert szedők nem előnybe kerülnek, hanem felzárkóznak a többiek mellé, mert a kezelés nélkül hátrányban lennének.”
Tiszeker ugyanakkor elismerte, hogy voltak visszaélések az asztma elleni gyógyszerekkel is.
„Azzal tisztában kell lenni, hogy a csalók mindig előrébb járnak, a WADA és a hatóságok nem tudnak minden visszaélést megelőzni, de próbálnak reagálni rájuk – hangsúlyozta a szakember. – Országúti kerékpárban egy időben szinte mindenki asztmás volt, amikor szigorítottak az ellenőrzésen, akkor ezeknek a betegeknek a száma jelentősen csökkent, ott tehát valóban manipulációra használták a gyógyszereket. Azt gondolom, hogy az egyre hatékonyabb ellenőrzések következtében sokkal kisebb a csalók előnye az ellenőrökkel szemben, mint régebben volt, napjainkban gyorsabban reagál a WADA az új doppingszerekre, mint régebben tette.”
A Der Spiegel cikke szerint a cukorbetegek részére felírt inzulin esetében nem ellenőrizhető a bevitt mennyiség, ha valaki többet használ a megengedettnél, akkor előnybe kerül a vetélytársakkal ellentétben.
„Az inzulinnal bizonyos határokon belül valóban elképzelhetőek visszaélések, ebből azonban nem lesz akkora előnye a sportolónak, mintha szteoridokhoz vagy más szerekhez nyúlna, ezért ezt nem tartom akkora problémának, mint a német cikk szerzője, de az vitathatatlan, hogy oda kell figyelni erre is – hangsúlyozta Tiszeker. - Vannak lyukak az ellenőrzési rendszerben, ez nem vitás, de azon fáradozunk, hogy minél kevesebb lehetőség legyen a visszaélésekre. Hiszek abban, hogy jelentős javulásokat értünk el az elmúlt években.”
A WADA adatbázisából 127 világklasszis sportoló – köztük a magyar úszó, Cseh László – adatait szerezte meg a Fancy Bears nevű hackercsoport arról, hogy ki, milyen gyógyszer szedésére kért és kapott engedélyt. Lapunk kérdésére, hogy összesen hány magyar válogatott sportoló rendelkezik külön engedéllyel, Tiszeker Ágnes azt válaszolta, évente 4-5 ilyen kérelem érkezik a MACS-hoz, de neveket és sportágakat, tekintettel az érintettek személyiségi jogaira, nem árult el.
„A hackertámadás az oroszok bosszúja volt a WADA határozott fellépése után az államilag irányított dopping ellen, azt hitték, világbotrány lesz ebből, de azon kívül, hogy a számítógépes kalózok megsértették azoknak a személyiségi jogait, akiknél a felírt gyógyszer nevét is nyilvánosságra hozták, más nem történt – vélte a MACS irányítója. – Egyébként nem a WADA rendszerébe jutottak be, hanem az egyik munkatárs gépéről vettek le adatokat. A riói olimpián egy magyar sportoló szerepelt, aki a WADA engedélyével szedhetett gyógyszert a krónikus betegségére, de a nevét természetesen nem mondom meg.”
