May szóvivője már bejelentette, a tory kabinet nem hagyja, hogy a bírósági döntés miatt halasztást szenvedjen a kilépési menetrend, s a legfelsőbb bíróságnál fellebbezik meg a döntést. Korábban a miniszterelnök, aki az elbukott referendumot követően lemondott David Cameront váltotta, többször aláhúzta, hogy „a Brexit az Brexit”, s jövő március végéig aktiválják az 50. cikkelyt.
Egy beruházási cég menedzsere, az 51 éves Gina Miller adta be a keresetet, állítva, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben a parlamentnek jogában áll véleményt nyilvánítani. A három tagú bírói testület a jótékonykodással is foglalkozó, több jótékonysági szervezettel közösen fellépő Millernek adott igazat.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője szerint a tory kormánynak haladéktalanul az alsóház elé kell terjesztenie tárgyalási pozícióját, s teljes átláthatóságot szorgalmazott. Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP leköszönt vezetője szerint ugyanakkor attól tart, hogy „elárulják” a brit választók 51,9 százalékát, amelyik a kilépés mellett szavazott, s végül csak „fél-Brexit” valósul majd meg. Nicola Sturgeon skót, valamint Carwyn Jones walesi első miniszter egyaránt arra szólította fel a kormányfőt, vegye tudomásul a felsőbíróság döntését.
Egyelőre nem tudni, hogy az alsóház egy rövid vita után szavaz-e majd, vagy pedig az EU-tagságról rendelkező, 1972-es szerződés teljes joganyagát újra kell-e tárgyalni. Ha ez utóbbi következik be, akkor több hónapig is halasztódhat az 50. cikkely aktiválása. Ezt erősítette meg David Davis, a Brexit-ügyi miniszter, aki azt közölte, a kormánynak törvényt kell benyújtania a kilépésről. Davis úgy vélte, 17,4 millió brit polgár támogatása „a történelem legerősebb felhatalmazása”.
A parlamentre nézve formálisan nem kötelező a Brexit népszavazás eredménye, ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy visszafordítanák a referendumon született döntést. A tory kormánynak 329 mandátummal biztos többsége van az alsóházban. A legfelsőbb bíróság december 7-8-án tűzi napirendre a kormány fellebbezését.