Demeter Áron szerint legalább száz esetet tártak részletesen a magyar hatóságok elé a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ menekültügyi munkatársai, de ezekből mindössze négyben folytattak vizsgálatot a belügyi szervek, mindegyiknél alaptalannak találva a panaszt. Senki nem tudja, mi van a többi bántalmazási üggyel, foglalkozik-e velük valaki – érzékeltette a helyzetet az emberi jogi szakértő arra reagálva, hogy a magyar hatóságok elutasították az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának tegnap közzétett jelentését is. Ahogy minden korábbi bírálatnál, most is arra hivatkoztak, hogy csak jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszközöket alkalmaznak az ellenszegülő külföldiekkel szemben.
Az Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának a Magyarországon fogva tartott külföldi állampolgárok helyzetéről szóló jelentése megerősíti a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch (HRW), az ENSZ és az AI korábbi jelentéseit, amelyek a menekültekkel szemben alkalmazott rendszeres magyar hatósági erőszakról számoltak be. Demeter Áron lapunknak hangsúlyozta, hogy az európai ellenőrök a fogvatartott külföldiek helyzetét vizsgálták és beszámolójuk még a tavalyi állapotok alapján készült, míg őket is beleértve a többi emberjogi szervezet a menekültek határ menti helyzetéről idén készített beszámolókat.
Illusztráció: Christopher Furlong/Getty Images
Az MTI összefoglalója szerint az ET munkatársai „különösen aggodalmat keltőnek" nevezik, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók között is többen számoltak be arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak.
A kínzás elleni bizottság csak ajánlásokat tehet az érintett hatóságoknak, ennek megfelelően most azt kérték a magyar belügyi szervektől: "hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan" és büntetést von maga után. Az európai testület arra is emlékeztetné a rendvédelmi dolgozókat, hogy "az ellenállást tanúsító személyek elfogása, illetve az erőszakos és/vagy zaklatott egyének megfékezése során kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkalmazható, valamint az érintett személyek megfékezését követően semmiféle bántalmazás nem indokolt". Meg kell azt is említeni azonban, hogy a bizottság a magyar hatóságokat segítőkésznek írta le és a fogvatartási körülményekkel kapcsolatban is kevés kritikát fogalmazott meg.
A megállapításokra és ajánlásokra a magyar hatóságok több mint 20 oldalon át válaszoltak és sokadszor is hangsúlyozták, azért nem adnak ki közleményt a határ mentén szolgáló rendőrök vagy a büntetés-végrehajtásban alkalmazottak kötelességeiről, mert az azt a hamis látszatot keltené, mintha tényleg vernék a menekülteket. Pedig saját vizsgálataik "jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett”. Vagyis áttételesen elismerik, hogy van erőszak, csak azt meg tudják magyarázni.
Az Amnesty International magyar irodájának emberi jogi szakértője a Népszavának azt mondta, hogy a menekültekkel szemben alkalmazott hatósági erőszakról szóló, nyáron és kora ősszel nyilvánosságra került nemzetközi beszámolók után érezhetően csökkent az ilyen esetek száma, de ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a lezárt határon kevesebben jutnak át, aki pedig mégis illegálisan lép be az országba és a határ 8 kilométeres körzetében elfogják, azt azonnal visszaviszik a szerb oldalra.
