MSZP: szüntessék meg a letelepedési kötvényeket!
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy pártja már szeptemberben a letelepedési kötvények megszüntetését javasolta, továbbá azt, hogy a haszon 75 százalékát fizessék be a központi költségvetésbe. Azt kérte, a kormány ebbe az irányba menjen, mert a konstrukció erkölcstelen, kevesek hasznát jelenti sokak veszteségére és biztonsági kockázatokkal is jár. Értékelése szerint zajlik a betelepítés Magyarországra, ez a kopt keresztényekkel indult, majd a kötvényekkel folytatódott, és ukrán munkavállalók is jönnek. Megjegyezte azt is, hogy miközben a Jobbik most támadja a kötvényeket, Vona Gábor pártelnök annak idején nem szavazott a kérdésben, a frakció fele pedig tartózkodott.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: nem fogadja el a kioktatást attól a baloldaltól, amely kormányzása idején egymillió ember betelepítésére tett javaslatot, egy éve még aláírást gyűjtött a betelepítés mellett és hallgatólagosan végig támogatta Brüsszel terveit. Kiemelte: a letelepedési kötvény nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, amire a baloldali ténykedésnek köszönhető gazdasági helyzet miatt volt szükség a kormányváltás után.
Most a gazdaság jóval stabilabb lábakon áll, a kormány elrendelte a konstrukció felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági miniszter év végén tehet javaslatot - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az MSZP kevésbé törődik az ország dolgaival, mert megkezdődött a szokásos kaszting. A "hatalomért éhezők viadala" a sokadik évadhoz ért, és nem sok jót ígér - értékelte a baloldali pártok választási együttműködési egyeztetéseit.
LMP: emelni kell a béreket!
Schmuck Erzsébet (LMP) zsákutcaként jellemezte a kormány gazdaságpolitikáját, amely kritikusan függ az uniós pénzektől, az autóipartól és a külföldön dolgozók hazautalásaitól. Véleménye szerint a kormány vendégmunkásokkal szorítaná le a béreket, miközben nő a szakemberhiány és az elvándorlás. Kijelentette, hogy innovációs tevékenység nélkül nem lehet az oktatást fejleszteni, a kormány mégis az értelmetlen és káros központosítás mellett van. A szakképzés egyoldalú és csak a multinacionális cégek érdekeit nézi - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint az oktatás mellett az egészségügyre is a jelenlegi források többszörösét kell költeni és emelni kell a béreket. A fellendüléshez új irány kell, amelyben a munkával lehet előrejutni és az olcsó munkaerő helyett a tudás az alapja - közölte.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára furcsának nevezte, hogy az LMP kétségbe vonja a gazdaságpolitikai eredményeket, miközben maga progresszív adórendszert, a családi kedvezmények szűkítését vagy megszüntetését javasolja. Szerinte az ellenzéki pártnak a hitelminősítőkkel, az EU-val és az IMF-fel vannak vitái, amelyek mind elismerik a magyar eredményeket. A bérekkel összefüggésben jelezte: van teendő, és azt Varga Mihály miniszter is megerősítette, hogy a járulékcsökkentéssel párhuzamosan bérnövelést kell végrehajtani. Kiemelte, hogy a devizahitelek forintosítása és a rezsicsökkentés is hozzájárult a fogyasztás és a reálbérek növekedéséhez, és a gazdaság állapota alapozta meg, hogy ilyen döntéseket tudjon hozni a kormány. Megerősítette: ezt a politikát fogják folytatni.
A Fidesz az 1956 utáni ítéletek semmisségéről
Gulyás Gergely (Fidesz) arról beszélt, hogy az 1956 utáni megtorlás ítéleteiről olyan jogszabályt fogadtak el, amellyel lehetővé vált, hogy ne csak rehabilitációra kerülhessen sor, hanem a semmisséget is meg lehessen állapítani. Ezt követően a Kúria megállapította a Nagy Imre-perben hozott ítélet semmisségét, és azt is, hogy az 1958-ban meghozott bírói döntés csak formájában volt ítélet, egyébként nincs köze az igazságszolgáltatáshoz. Szerinte 1990 után a büntetőjogi igazságtételre nem került sor megfelelő formában, az akkori köztársasági elnök magatartása és az Alkotmánybíróság téves döntése lehetetlenné tette, hogy a legsúlyosabb cselekményeket elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása legalább szimbolikusan megtörténjen. Kitért arra is: a kommunizmus bűneinek tagadását veti fel, hogy van olyan párt, amelynek képviselője a putyini médiával együttműködve tagadja a forradalmat.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: nagyon sokféle áldozata van a kommunista diktatúrának. Kitért a 800 ezer elhurcoltra, akik közül 200 ezren nem tértek vissza a gulágokról, a padlássöprésekre, a recski munkatáborra, a halálos ítéletekre, valamint az Andrássy út 60-ban történtekre. Hozzátette: rengeteg a kárvallott, akit jogilag, egzisztenciálisan igyekeztek ellehetetleníteni. 2008-tól az ő nyugdíjkiegészítésüket fagyasztották be elsőként, ugyanakkor a Fidesz-kormány a tartós szabadságelvonást szenvedettek nyugdíjkiegészítését 50 százalékkal emelte. Szólt arról, hogy 2011-ben magyar uniós elnökség alatt fogadták el, hogy augusztus 23. az önkény áldozataira való emlékezés napja legyen, a kommunista rémtettek tagadása pedig bűncselekmény.
Jobbik: kormánytagok segítik Ghaith Pharaon tevékenységét
Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az elmúlt időszak hírei alapján kétes hátterű üzletemberek kétes üzleti tevékenységet folytatnak kormánytagok hathatós segítségével Magyarországon. Köztük Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos a legérdekesebb figura, aki ellen a mai napig FBI-, illetve Interpol-körözés van, és műemlékek felvásárlásában "utazik" - fogalmazott. Üzleti tevékenységét a magyar kormány több tagja segíti, hat miniszter közvetve vagy közvetlenül érintett - mondta a jobbikos politikus, és név szerint említette Rogán Antalt, Szijjártó Pétert, Varga Mihályt. Szerinte falaz neki Lázár János és Pintér Sándor is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: furcsa hallgatni a Jobbikot a biztonsági kockázatokról, mert a párt létezése óta komoly biztonsági kockázatot jelent. Hozzátette: az említett név az arab világban tömegnév, és nem biztos, hogy ugyanarról beszélnek. A hatóságok információi alapján ilyen nevű személy Magyarországon nem tartózkodik, és nem él életvitelszerűen. Ha Pharaon egyértelműen azonos azzal, aki az amerikai hatóságok körözési listáján szerepel, és ezt az amerikai hatóságok megerősítik, akkor a magyar hatóságok el fogják fogni - közölte, hozzátéve: azt, akiről a sajtóhírek szólnak, két évtizede hol körözik, hol nem. Információik szerint akiről a hírek szólnak, többször is vízumkérelmet nyújtott be schengeni országokba, de a beutazásával összefüggésben nem emelt kifogást egy ország sem.
Az alaptörtvény módosítása kapcsán kitért arra is, hogy a kormány "nem fog engedni semmiféle zsarolásnak. 3 millió embert nem lehet csak úgy zsarolgatni." Szerinte "a Jobbik a pecsenyesütögetés mellett túl gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény módosítását".
A napirend előtti felszólalások után a kérdések következtek a Házban.
MSZP: miért "döntötte be" a kormány az ócsai projektet?
Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány hatályon kívül helyezte az ócsai szociális lakásépítési programot. Emlékeztetett, hogy Ócsán több mint 500 házat akartak építeni, ehelyett csak 80 épült meg, az is a piacinál többszörös áron. Miért "döntötte be" a kormány az ócsai projektet? - kérdezte.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár helyénvalónak nevezte, hogy a kormány korábban az ócsai program mellett döntött.
A lakások építési költsége négyzetméterenként 250 ezer forint volt. A programról szóló határozat hatályon kívül helyezésével a kormány természetesen nem mond le a devizaadósok segítéséről - közölte.
LMP: ingatlanspekuláció állhat a római-parti mobilgát mögött
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a római-parti mobilgát egy lakóparképítési ingatlanspekuláció része lehet.
A nyertes építtetők pedig a kormánypárt holdudvarából kerülnek ki - tette hozzá.
Pogácsás Tibor államtitkár régi adósságnak nevezte, hogy mobilgát épüljön a Római-parton. Téves az a beállítás, hogy az árvízvédelemnek ingatlanspekuláció lenne az indoka - jelentette ki.
A Fidesz a bőnyi rendőrgyilkos kapcsolatairól kérdezett
Vinnai Győző (Fidesz) arról beszélt, hogy a múlt héten Bőnyben "a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője, Györkös István egy Kalasnyikovval fejbe lőtte a hozzá házkutatásra érkező egyik rendőrt". A Magyar Nemzeti Arcvonal - "Magyarország egyik legnagyobb, legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportja" - pedig azzal "a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője, Tyirityán Zsolt Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja" - mondta. A fideszes politikus szerint a Jobbik esetében "több ponton találkozunk paramilitáris szervezetekkel történő kapcsolatokkal".
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is a bőnyi rendőrgyilkosságot valóban érdemes megvizsgálni, hogy a Jobbik együttműködik-e szélsőséges radikális szervezetekkel. Ő is megemlítette, hogy a rendőrgyilkos korábban "együtt mozgott a Jobbik betyársereges haverjával". A Jobbik egy zavaros hátterű párt, "és csak remélhetjük, hogy a párt partner lesz ezen ügyek tisztázásában" - fogalmazott.