könyv;Törőcsik Mari;Bérczes László;

FOTÓ: Népszava

- Törőcsik Mari nem akarta, hogy könyvet írjanak róla

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közönség.

Bérczes László elmondta, hogy régóta ismeri Törőcsik Marit, nagyra tartja, többször is készített vele nagyobb interjút, és amikor a színésznő elvállalta az általa szervezett Ördögkatlan Fesztivál védnökségét, jobban is megismerhette. Mint hangsúlyozta, Törőcsik Mari rendkívüli tehetség, és azon kivételes emberek közé tartozik, akikből sugárzik a felülemelkedés képessége. "Amikor pontosan ennek hiányát tapasztalom ebben az országban folyamatosan, akkor azt érzem, hogy fontos lehet ebből a szempontból is ez a könyv, hogy lehet így is. Lehet úgy is, hogy valaki nem irigykedik a másikra, ha valami jóval találkozik, hanem örül" - mondta, hozzátéve: teli vagyunk panaszkodással és nyavalygással, ahelyett, hogy örülnénk az életnek.

Kiemelve Törőcsik Mari tehetségét, személyisége erejét, nagyvonalúságát és életszeretetét, Bérczes László hangsúlyozta: azt szerette volna, hogy amíg valaki ezt a könyvet olvassa, úgy tudjon a világra nézni, ahogy Törőcsik Mari.

A szerző - aki már Kovács Lajosról, Tompa Miklósról, Paál Istvánról és Cseh Tamásról is készített hasonló kötetet - felidézte, hogy Törőcsik Marit nehéz volt rábírni a beszélgetőkönyv elkészítésére, de beszélgetni vele már nem volt az, ajándék volt minden találkozás. Az interjúk egy része Budapesten, többsége a színésznő velemi házában készült, főként tavaly nyáron, amikor időnként "beköltözött az életébe". Több mint húsz "hivatalos" beszélgetés, és sok együtt töltött idő nyomán született a könyv.

A több mint négyszáz oldalas kötet végén megtalálható Törőcsik Mari filmes és színházi szerepeinek eddigi legpontosabb felsorolása is. Bérczes László szerint ugyanakkor a beszélgetéseknek nem az volt a céljuk, hogy megtudja az olvasó, mi hogyan történt pontosan, a könyv egy ember gondolatait, emlékeit adja vissza, azt, ahogyan ez az ember a világra néz.
A kötetben 70-80 fotó is szerepel, amelyeknek egy része a kétszeres Kossuth-díjas színésznő pályájának állomásait, másik része pedig civil életét - gyerekkorát, faluját, cannes-i szereplését - mutatja be, ahogy a beszélgetésekben is keverednek a szakmai és a személyes történetek. Törőcsik Mari visszaemlékezik például arra, amikor gyerekként várták édesapjukat a háborúból, az első színpadra lépésre a Nemzetiben, a Zsótér Sándor rendezővel való munkára, de a Kádár Jánossal való első találkozásra is.

A kötet izgalmas lehet annak is, aki nem ismeri Törőcsik Marit, mert a szöveg kacskaringós, ide-oda ugráló, a jelent és a múltat mindig keveri - mondta a szerző, hozzátéve, hogy a könyv kizárólag új interjúkat tartalmaz, a Színház és a Jelenkor című lapokban megjelent korábbi beszélgetéseik nem kaptak helyet benne.

Törőcsik Mari az MTI-nek elárulta: nem akarta, hogy könyvet írjanak róla, nem is engedte meg senkinek, de végül lánya rábeszélte. "Azt mondta: nézd mama, én soha nem szoktam neked ilyeneket mondani, de nálad nagyobb karrier nem nagyon volt, mert előtted leborult Tennessee Williams, tőle kaptad az Arany Pálmát, a páholyodhoz Jean Cocteau járt kezet csókolni, világlapok írtak rólad a Timestól a Le Monde-ig, és semmi Magyarországon erről meg nem jelent. Először nem akartak elfogadni színpadon, de te ott is győzedelmeskedtél. Hadd írjon rólad a Bérczes egy könyvet, hogy ha te már nem leszel, és hülyeségeket írnak rólad, azt tudjam mondani, hogy itt van a könyved" - idézte fel a színésznő.

Mint mondta, a könyv még nem volt a kezében, de a borítón látható képekkel elégedett. "Ha olyan jó lenne a könyv is, mint a két fotóm, akkor boldog lennék" - tette hozzá.

Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelenő kötetet pénteken mutatják be a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán, ahol Törőcsik Marival és Bérczes Lászlóval Veiszer Alinda beszélget. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jövőre Johannes Brahms kerül a középpontba a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa egész napos zenei maratonján: a nagy német zeneszerző négy szimfóniája mellett zongoradarabjai, kamarazenekari, kamara- és kórusművei is elhangzanak 2017. január 22-én, a magyar kultúra napján.