Négy napon belül a harmadik erős földrengés rázta meg Közép-Olaszországot, Rómától nem messze. Norcia városában összedőlt a Szt. Benedek bazilika. Az olasz polgári védelem adatai szerint a rengés 6,1-es erősségű volt. Az epicentrum a szerdai földrengések térségében volt Norcia és Perugia között tíz kilométeres mélységben.
Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a sorozatos rengések miatt hosszú idő óta inaktív törésvonalak válhatnak újra veszélyessé. Ma is több mint 300 millió ember él a földrengésveszélyes zónákban, köztük olyan nagyvárosokban is, amelyek mind létszámban, mind pedig kulturális, politikai hatásukban korunk meghatározó pontjainak számítanak.
Bár a földrengések időpontját nem lehet előre jelezni, a történelmi kutatás azonban segít megállapítani a várható gyakoriságukat. Hat olyan megapoliszt gyűjtött össze a vigyazo.blog, ahol a szakemberek szerint bármikor megindulhat a föld. Közöttük van olyan, ahol erre egyáltalán nem készültek fel.
Isztambul
200-300 évente, utoljára: 1766
Isztambul az Eurázsiai- és az Anatóliai-lemez határán fekszik, így nem véletlen, hogy történelme során már három 7-es erejű földinduláson van túl. 2015-ben a Time magazin a világ három legveszélyeztetettebb városa közé sorolta Isztambult. Bár magát a várost utoljára 1766-ban érte közvetlen támadás a föld alól, 1999-ben a tőle keletre fekvő Izmit pusztító, 17 ezer áldozatot követelő rengése már 7-es erősségű volt.
Jeruzsálem
80-120 évente, utoljára: 1927
A Szent Várost bármikor sújthatja földrengés keletről, Jerikó irányából, ugyanis a Holt-tengeren és a Jordán folyón felfutó Arab- és az Afrikai-lemez törésvonala itt ágazik el nyugatra, Jeruzsálem felé. A történelmi források alapján a térséget az elmúlt 2000 évben több mint 18 nagyobb fölrengés érte
Tokió
80-120 évente, utoljára: 1923
A 2015-ös kormányzati jelentés szerint egy 7-es erejű rengés 23 ezer halottal és 1000 milliárd dolláros anyagi kárral járna. A szigetországban minden évben 2000 rengés történik, aminek oka, hogy a Csendes-óceán alapzata Japán partjainál fut össze az ázsiai kontinentális lemezzel, folyamatos földindulásokat okozva ezáltal.
Los Angeles és San Francisco
120-150 évente, utoljára: 1857 és 1906
„Megrekedt, tele van feszültséggel, és bármikor elpattanhat” – jellemezték a Kaliforniát átszelő Szent András-törésvonalat. A híres tűzgyűrű nyugati fele egyre hevesebb aktivitást mutatott az elmúlt években. Mivel a kéreglemezek közötti feszültség már több mint 150 éve folyamatosan nő, a kutatók szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy Los Angeles és San Francisco között valahol egy hatalmas földrengés fog kitörni a közeljövőben, ami egyszerre érné mind a két várost.
Teherán
150-200 évente, utoljára: 1830
Bahram Akasheh, a Teheráni Egyetem professzora és a kormányzat tanácsadója 2012-ben nagyszabású tervet készített a főváros fokozatos átköltöztetésére, hogy így enyhítsék a világ egyik legaktívabb régiójában épült Teherán veszélyeztetettségét. A közvetlenül egy törésvonalra épült városban semmiféle építési szabályozás nincs, az alacsony minőségű épülettömbök szorosan egymás mellett helyezkednek el, majd 25 millió lakost zsúfolva össze a régióban. Kutatók szerint, ha megismétlődne a legutóbbi, 1830-as földrengés, a város legtöbb épülete azonnal összeomlana, és a legóvatosabb becslések szerint is 50 ezer ember halálát okozná. Teherán semmilyen szempontból nincs fölkészülve egy nagyobb rengésre.
