Meglehet egyszer majd kiderül, valójában az amerikai kampányguruk választások előtti utolsó böfögéseit halljuk. Mert az első pillantásra is erős túlzás, hogy Donald Trump, republikánus elnökjelölt a Watergate-botránynál is jelentősebbnek feltételezi, hogy az FBI újra nyomozást indított demokrata ellenfele, Hillary Clinton e-mailjeinek egyszer már lezárt ügyében. A Hillary körüli kavarás messze ható következménye lehet, hogy előnye országosan 12-ről 2 százalékra zuhant. Moroghat Loretta Lynch igazságügyi miniszter, hogy nem tetszik neki James Comey FBI-igazgató eljárása, miszerint levelet írt kongresszusi politikusoknak és abban tájékoztatta őket: miközben egy ettől független ügyön dolgoztak, olyan új elektronikus levelekre bukkantak, amelyek "hozzátartoznak" a Clinton-mailek korábbi vizsgálatához. Moroghat Lynch, hiába a demokrata kormányzat felborzolt szőre, amellyel megpróbálták eltántorítani Comey-t, hogy nem kommentálunk folyamatban lévő nyomozást, és nem teszünk lépéseket, amelyeket a választás befolyásolásaként értelmezhetnek, az FBI igazgatója úgy döntött: noha általában nem szokták értesíteni a kongresszust folyamatban lévő nyomozásról, de ezúttal kötelességének tartotta, mert úgy érezte, hogy miután egyszer már azt mondta, hogy lezárták a nyomozást, most megtévesztené az amerikaiakat, ha nem hozná tudomásukra a nyomozás kiegészítésének tényét. Aligha akad olyan amerikai közszolga, aki el merte volna titkolni, amit Comey tudott, így próbára téve a korántsem tökéletes amerikai demokrácia öntisztító potenciálját.
A választások előtt bő egy héttel nagy hirtelen feltűnt valakinek az is, hogy Hillary és Bill a szükséges építési engedélyek nélkül renováltatja újonnan vett villáját. A demokrata jelölt mellett kiálló The New York Times megjegyzése: "egyesekben az az érzés alakulhat ki, hogy Cintonékra nem érvényesek a törvények". Látjuk a lényeget: demokráciában is akadhat elég vaj a fülek mögött, de nincs az a nagyságú fül, amely azt hosszú időre eltakarhatná.
Magyarul: az igazi gond nem a helikopterezés, hanem annak letagadása. Azt a demokrácia hazai gúnyrajzában is láttuk, amint látványos show-ként, bilincsbe verve ellenzéki politikusokat vezettek el, mert a parlamenti választások előtt néhány héttel kiderült, korruptak. Azt is láttuk, amint évekkel később szinte visszhangtalanul egyik gályarabnak szánt vádlottra sem sikerült rábizonyítani semmit. De mertünk nagyot álmodni. Előttünk van a kép, ahogyan 2018 tavaszán, tíz nappal a választások előtt a kormánypárti Mr. Pintér, Mr. Polt társaságában sajtótájékoztatón jelenti be: egy más ügy kapcsán új tények merültek fel az egyik kormányfőjelölt, Mr. Orbán vagyonosodásáról, s erről tájékoztatniuk kell a parlamenti képviselők után a nyilvánosságot is.
