(...)A zöldeilő pázsit, a lágyan ringó faágak, az Erkel Színház lépcsőin játszó gyerekek mind a békét, nyugalmat mutatják. Folyik a mindennapi élet.
A Budapesti Pártbizottság épülete előtt teherautó fékez. A ponyva alól hízott sertések vége lóg ki. Megkezdődik a lerakodás. A sarki Közért előtt hosszú sor áll. A tekintetek kérdően néznek a hússal telt kocsira. A munka hamar befejeződik, s a kocsi üresen folytatja útját.
Fegyveres csoport közeleg. A sorban állók elmesélik a gyanús látottakat. Egy állítólag üres pártbizottság részére egy kocsi hús? Felette hihetetlen. A fegyveresek a ház átkutatásához látnak. Bentről lövés dörren. Tűzharc alakul ki. A sarki sorban állók gyorsan eltűnnek a kapuk alatt.
Erősítés érkezik. A harc órákon át tart. Végül a túlerő győz. S a felkelők a házba nyomulnak. Néhány percre elcsendesedik minden, majd az ablakokon keresztül súlyos papírkötegek repülnek az úttestre. Káderlapok. Felgyújtják.
A harcnak igen sok áldozata van. Az épületet védő államvédelmiekre rázúdult a nép féktelen haragja.
