Nem első ízben írtak fellebbezést a VII. kerületi Peterdy utca lakói a szomszédságukban lévő Dózsa György út 74. szám alatti ingatlanon található épületegyüttes, a Káry-villa (szoktak rá Csengery-villaként is hivatkozni, de a közhiteles nyilvántartásban Káry-villaként szerepel) átalakítása ellen. Az épületet az a rejtőzködő egyiptomi milliomos tulajdonában lévő Zenobia Hungary Kft. vásárolta meg, amely nemrég megvette a József Telefonközpont palotáját, a Horváth Mihály téren. A tulajdonos szeretett volna abból az impozáns épületből is apartmanlakásokat vagy luxusszállodát varázsolni, akárcsak a Dózsa György útiból. Az akár tökéletes filmforgatási helyszínnek is használható Káry-villa átalakítása éles visszhangot váltott ki a szomszédokból, sokan attól tartottak, a teljes épületet lerombolják. Csakhogy azzal, hogy kiderült, a villát húsz lakóegységes szállodává alakítják, nem tűnt el az ellenérzet.
Az, aki a Dózsa György úton jár, messziről láthatja, hogy az egyedüli klasszicista villa az elmúlt hetekben szinte teljesen szétromboltan, lebontott tetővel áll. Augusztus legvége óta munkások dolgoznak a területén, a bejárati kapun pedig egy nem túl barátságos tábla próbálja elhajtani a bámészkodókat. Igyekeztem kapcsolatba lépni az ott dolgozó munkásokkal, de amikor meghallották, hogy újságíró vagyok, szó nélkül visszamentek az épületbe.
Az albertirsai bejegyzésű Zenobia Hungary Kft. áprilisban nyújtott be építési engedély iránti kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalához. Az illetékes szerv június 24-i határozata megadta az építési és egyben örökségvédelmi engedélyt. A döntés ellen Novák Mihály, Novák Mihályné, a Peterdy utca kedvelt cukrászdájának tulajdonosai, Ernst András, a Peterdy utca 38. házszám alatti épület közös képviselője, valamint Dinyák György Peterdy utcai lakos viharos gyorsasággal terjesztettek elő fellebbezést. Az illetékesek Novákék kérelmével nem foglalkoztak, mivel azt jogilag megkésettnek ítélték, az Ernst-Dinyák páros által sérelmezett problémákról pedig cáfolatot adtak ki.
A tiltakozók elsősorban azt nehezményezték, hogy a tervezett szálloda kialakításának tervei az építési szabványoktól eltérnek, s nem megfelelő műszaki megoldásokat tartalmaznak. Az öt évre szóló építési engedély ellen kifogásként hozták fel, hogy nem biztosított a gépjárművek elhelyezése. A civil kezdeményezők szerint a szóban forgó építési határozat nem tesz említést a tervezett étterem, kávézó kialakításáról, s az ahhoz tartozó konyha jelentős zaj- és szaghatásáról. Továbbá attól tartanak, a toldalék épület bontása és a kavicságyas vízelvezetés veszélyeztetné a szomszédos Peterdy utca 38. alatt lévő társasház egyik lakásának határoló falát. Azzal is érveltek, hogy a kúria központi szellőztetőrendszerének a telek bal hátsó részén való elhelyezése a két szomszédos ház tulajdonosainak nyugalmát zavarná.
Az index.hu információi szerint az értékesítés idején ezzel a látványtervvel hirdették FORRÁS: YTF.CH
Az érveket október eleji keltezéssel cáfolta meg a kormányhivatal építési és örökségvédelmi ügyekben illetékes osztálya. Elutasításukban azt írják, a szálloda kialakítása nem jár az épület térfogatának növelésével, sőt, a műemléképület térfogata a toldaléképület részleges bontása miatt csökkenni fog. Megjegyzik azt is, hogy a bontandó toldaléképület fala nem határoló fala a szomszédos lakásnak. A központi szellőztetőrendszerről úgy vélik, optimális megoldást jelent azoknak a kijelölt helyen történő elhelyezése, máshol nagyobb zajt engednének be.
Lapunk megkeresésére a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot azt közölte, az, hogy mennyiben veszélyezteti az átalakítás az épület műemlék jellegét, nem az ő hatáskörükbe tartozik. Róna Katalin, a központ elnöki kommunikációs tanácsadója a Népszavának elmondta, a Káry-villa 2009 óta élvez műemléki védettséget. Hozzátette, a historizáló stílusú, egyemeletes nyaralót az akkori Aréna út 60. számú ingatlanra 1881-ben Káry Sámuel divatáru-kereskedő építtette. Tervezője Wellisch Alfréd, az Országház szomszédságában álló Wellisch-palota megálmodója volt. A villát 1921-1928 között Bauer Emil műépítész tervei nyomán átépítették.
Azt már Novák Mihály, a szállodává alakítás egyik ellenzője közölte lapunkkal, hogy a kúriának számtalan funkciója volt. A 1900-as évek elején a Réh Béla Elektromágneses Szanatóriuma és Gyógyintézete nevű intézet működött itt, de tartozott a Péterfy Sándor utcai Kórházhoz is. Egy, az Indexhez eljuttatott olvasói levél tanúsága szerint az 1940-es években szülőotthonként üzemelt. ,,Hiába adtuk be a kifogást, úgy tudom, a beépítők nem módosítottak semmit. A munkálatot zárt ajtók mögött zajlanak, ha valaki odament, azt mondták: magánterület. Sajnos leszedték az épület tetejét, mert koporsófödémet szeretnének csinálni, így elég elkeserítő a látvány. Bízom abban, hogy a kész épület semmilyen minőségben nem fogja zavarni az itt lakókat" - mondta Novák.
Hogy pontosan mikor és milyen formában újul meg az épület, azt még nem tudni, a területen semmilyen információ nincs kinn.
