Népszabadság;sajtószabadság;

- Strasbourgban is felszólaltak a Népszabadságért

A meggyőző bizonyíték nélkül fogva tartott újságírók szabadon bocsátását követelték és a török sajtószabadság mellett szólaltak fel európai parlamenti képviselők az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön. Az EP-képviselők a Népszabadságot is szóba hozták, Molnár Csaba a vita során kifejtette, hogy a médiaszabadság helyzetét illetően Magyarország közelít a török elnök országához.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők elfogadott állásfoglalásukban kijelentették, az újságírókat nem szabad az általuk írt cikkek tartalma alapján fogva tartani. Arra szólították fel a török hatóságokat, hogy bocsássák szabadon azokat az újságírókat és a médiában dolgozókat, akiket meggyőző bizonyítékok nélkül tartanak fogva. 

A török újságírók szövetsége és az Európai Újságíró Szövetség adatai szerint a júliusi sikertelen puccskísérlet óta legalább 99 újságírót és írót tartóztattak le, nem kaptak ügyvédet és embertelen körülmények között tartják őket fogva. Emellett 330 újságíró sajtóigazolványát bevonták, 100 sajtóorgánumot zártak be és 2300 újságíró vesztette el a munkáját - tették hozzá.

Nyilatkozatukban a képviselők elítélték a puccskísérletet, támogatásukról biztosították Törökország legitim intézményeit és elismerték, hogy a török kormánynak joga van ahhoz, hogy válaszoljon a puccskísérletre. Ugyanakkor hangsúlyozzák, ez nem jogosítja fel arra, hogy elhallgattassa a jogszerű és békés ellenzéket, valamint hogy akadályozza az újságírókat és a médiát a véleménynyilvánítás szabadságának békés gyakorlásában.

"A szabad és pluralista sajtó a demokrácia elengedhetetlen eleme" - olvasható a szövegben. A képviselők felszólították a török kormányt, hogy vonja szűkebbre a szükségállapothoz köthető intézkedések körét, hogy azokat többé ne lehessen a szabad véleménynyilvánítás visszaszorítására használni.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a vita során felszólalásában kijelentette, az Európai Unió Törökországgal szembeni bírálata nem lehet hatásos és hiteles, ha a közös európai értékek védelmében nem lép fel hasonló határozottsággal egyik tagállamával, "konkrétan az Orbán-rezsim sajtószabadságot korlátozó lépéseivel, mindenekelőtt a Népszabadság felszámolásával szemben is".

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a vita során kifejtette, a médiaszabadság helyzetét illetően Magyarország közelít Recep Tayyip Erdogan török elnök Törökországához, ahol "bezáratják, ellehetetlenítik, foglyul ejtik a médiát". "A DK nem marad csendben, nem hagyjuk, hogy törökországi viszonyokat teremtsenek Magyarországon" - fogalmazott a képviselő.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökországot a sajtó és a médiaszabadság tekintetében már a sikertelen puccskísérlet előtt is a legrosszabb besorolású országok között tartották számon. Képviselőtársai nevében arra szólította fel Ankarát, hogy ejtse az újságírók elleni jogalapot nélkülöző vádakat, és hagyjon fel az írók és újságírók elleni koncepciós eljárásokkal.

2017. január 3-ra halasztotta a csütörtökre meghirdetett tárgyalást a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Magyar Állam által a Politikatörténeti Intézet ellen a 2012-ben államosított levéltári iratok kiadása iránt indított perben. Mivel a Politikatörténeti Intézet levéltárát a 2012-es levéltári törvény alapján már korábban kisajátította az állam, a per valójában arról szól, hogy amennyiben állami tulajdonú iratokról van szó, a felelős őrzésért jár-e kártalanítás az ezt az állami feladatot az elmúlt négy évben önerőből végző PTI-nek, s ha igen, milyen összegről van szó.