A Demokratikus Koalíció elnöke az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának Hommage a '56 című, a forradalom hatvanadik évfordulójára szervezett rendezvényén szólalt fel.
A politikus arról beszélt, hogy az 1990-ben létrejött harmadik köztársaság a saját szellemi előzményeinek megfogalmazása során élesen szembeállította a forradalom kádári és antikádári értelmezését. Az antikádárista értelmezések viszont sokszínűek, mert részüket képezik a műegyetemi fiatalok, a Petőfi-kör, Mindszenty József bíboros valamint a Tűzoltó utcai csoportot vezető, később kivégzett Angyal István is - közölte.
Az értelmezési különbségeket taglaló pártelnök úgy látta, hogy ha "egyszer lesz is majd demokratikus Magyarország", 1956 akkor sem lesz az ország egészét összefogó, azonos értelmezést hordozó közös ünnep. A baj viszont akkor következik be, amikor valaki kizárólagosnak tekinti a saját értelmezését és kiretusálja az összes többit - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Egyúttal kijelentette: a mai miniszterelnök nem veheti szájára 1956 nevét, mert "bármilyen tragikusan hangzik, (...) ő ma ellenforradalmi ember '56-hoz képest".
A DK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy 1956 értelmezésére ráveti az árnyékát a Kádár-korszak, ugyanis a lakosság egy jelentős része az elmúlt száz év legnyugodtabb, legperspektivikusabb, legtöbb gyarapodást hozó időszakának tartja a Kádár-rendszert.
Ahogy 1848. március 15. a nemzet nagyobb része számára felszabadító erejű és ünnepi, addig 1956. október 23. leginkább "a hivatalos semmit mondástól unalmasan kopog" - mondta. Ezért viszont nagyon sokáig lehetetlen lesz egy olyan demokratikus nemzeti kánont teremteni 1956 hagyatékából és hagyományaiból, mint az 1848. márciusiból - tette hozzá.