A burmai államfő irodája azzal vádolta meg a rohingya Aqa Lul Mudzsahedek nevű fegyveres csoportot, hogy sorozatos támadásokat hajtottak végre rendőri egységek ellen, ezért volt szükség az ellenlépésekre. Az emberi jogi szervezetek gyanúját mindenesetre növeli, hogy a kormányerők sem megfigyelők, sem újságírók belépést nem engedélyezik a kritikus zónákba.
Rohingya források kiterjedt kegyetlenkedésekről, nemi erőszakról és egész falvak felgyújtásáról számoltak be. A Human Rights Watch nevű, nemzetközi emberjogi szervezet adatai alapján mintegy 18 ezer rohingyát űztek el otthonaikból. A muzulmán vallású rohingya kisebbség helyzete mellesleg évtizedek óta rendezetlen, az állam megtagadja tőlük a burmai állampolgárságot, így gyakorlatilag hontalanok saját hazájukban.
Érthető tehát, hogy az elmúlt években a rohingyák rendszeresen próbáltak elmenekülni Burmából és befogadásra találni más délkelet-ázsiai államokban: a földközi-tengeri hajós átkelésekhez hasonlóan rozoga bárkákon és életveszélyes lélekvesztőkön kíséreltek meg eljutni a tágabb régió országaiba, ám menekültjog-kérelmük jobbára sikertelen maradt.