A miniszter ismét a menekült-, és kvótaügyet tűzte ki a Kormányinfó elsődleges témájának. Lázár beszámolt az EU-csúcs aktuális döntéseiről, miszerint a kötelező betelepítési kvóta ügye napirenden maradt, hiába próbálta Orbán lesöpörni a javaslatot Brüsszelben, de azt legalább sikerült elérni, hogy a kvóta ne lépjen hatályba. Mint mondta, Magyarország fontosnak tartja, hogy az európai határ védelmére fordított költségek beszámíthatók legyenek az európai szolidaritásba. Vissza kell térni ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy akik jönnek, azok politikai menekültek vagy gazdasági bevándorlók. Ezt Európán belül nem lehet megállapítani, ezért javasolta Orbán, hogy a kontinensen kívül szülessenek meg ezek a döntések - számolt be a miniszter az EU-csúcson történtekről.
Ezután a kancelláriaminiszter rátért az utóbbi napok durvább kijelentéseire, például Matteo Renzi fenyegetésére, aki keményen nekiment a migrációt ellenző közép-európai országoknak. (Az olasz miniszterelnök azt mondta, ha Magyarország, Csehország és Szlovákia "erkölcsi leckét ad a migránsokról, de utána nem segítenek”, és „csak a pénzünket akarják, az olaszok pénzét el is felejthetik" - a szerk.) A miniszter a nyilatkozatra úgy reagált: az olasz miniszterelnök minden szavát komolyan vesszük, de nehéz komolyan venni a görög kormány véleményét, mely évek óta képtelen megvédeni a schengeni határokat. Jelezte, hogy ma lehetetlen összekötni a bevándorlók kezelését a kohéziós alapok sorsával. Magyarország azonban nem zárkózik el attól, hogy vizsgálják felül az EU alapszerződését, és így kezdjenek vitát a témában - mondta, hozzátéve, hogy jelenleg azonban nincs politikai alapja annak, amivel az olasz kormányfő fenyeget.
Lázár a kvóta után a Jobbik zsarolásáról beszélt az október 2-i népszavazás után bejelentett alkotmánymódosítási javaslat ügyében. Mint a miniszter mondta, a kormány visszautasítja a szélsőjobboldali párt zsarolását, mivel a következő időszakban nem lesz szükség a letelepedési kötvényekre. Ezt azzal indokolta, hogy az adósságfinanszírozás javult és nőtt a magyar állampapírok iránti kereslet. Hozzátette, hogy a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos felülvizsgálat egyébként is már fél éve zajlik, ezért ez nincs összefüggésben a Jobbik zsarolásával - jelentette ki Lázár, aki azt is mondta, hogy az alaptörvény módosítását "piszlicsáré, pitiáner ügyekkel összekötni kisstílűség".
Az uniós forrásokról a miniszter azt mondta: nehéz tárgyaláson vagyunk túl Brüsszelben, a Bizottság szerint Magyarország túl gyorsan halad a források lehívásában. "Ha ezt az ütemet tudjuk tartani, akkor az idén legalább 1600 milliárd forintot ki fogunk tudni fizetni, ez az idei terv. Azt tervezzük, hogy 5000 milliárd forint erejéig kötelezettséget vállalunk még az idén, 7000 milliárdra pedig kiírjuk a pályázatokat. Jó esély van arra, hogy a forrásokat 2017-ben lekössük, megkezdjük a lehívást, majd 2018-19-ben ezt be is fejezzük" - számolt be a tervekről a miniszter.
Az aszfaltügyet a Bizottság lezárta, ez 170 milliárd forintos befolyt összeget jelentett, amit hétfőn megkapott Magyarország. 49 milliárdos korrekciót kellett eszközölnünk, ami nem jelenti azt, hogy ez a pénz elveszett, másra fel lehet majd használni - tette hozzá. Elismeri, hogy vannak még egyéb ügyek, melyekben nehéz vitákra lehet majd számítani.
A miniszter az Áder János által visszaküldött törvénymódosítási javaslatról is beszélt, jelezve, hogy a kormány nem ért egyet a köztársasági elnök véleményével a szélerőművek ügyében, ezért - kisebb módosításokkal - újra az Országgyűlés elé terjeszti a visszaküldött villamosenergia-törvényt. Lázár az államfő megállapítására - miszerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését - azt mondta: a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit. Úgy fogalmazott: a kabinet álláspontja nem elutasító a szélerőművek ügyében, csak bizonyos ökológiai és gazdasági okokból "óvatos". Jelezte, áttekintik, hogy Németországban hogyan szabályozzák újra a szélerőműveket.
A földforgalmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter azt mondta, elkerülhetetlennek tartja a bírósági utat, az unió pedig két dolgot akar: hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vehessenek földet, a kormány azonban ezt meg akarja akadályozni - ismertette.
Az újságírói kérdések egyike az október 23-i megemlékezéssel volt kapcsolatos, mire Lázár hosszasan elkezdte taglalni, milyen méltatlan, hogy a Juhász Péter által összehívott tüntetők a magyar Himnusz alatt is fütyültek, holott az ATV egyik videója is bizonyítja, hogy nem így történt:
A miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényről is. Lázár szerint megérett az idő a jogszabály újraalkotására. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a büntetőeljárások átlagos ügyintézési ideje 380-390 nap, 10-20 százalékos növekedés tapasztalható.
Mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet - közölte Lázár. A tervek szerint korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a főváros és Hatvan közötti vonalat, valamint a Balaton körüli vasúti pályát mindkét parton. Hozzátette, vasúti kocsik vásárlására mintegy 100 milliárd forintot szánnak. A források 80 százaléka az Európai Uniótól származik majd, a fennmaradó 20 százalék pedig hazai lesz. Jóváhagyták továbbá a debreceni és a kecskeméti repülőtér fejlesztését - tudatta. Orbán egyúttal kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a ferihegyi repülőtér és Budapest belvárosának jelenleg nem megfelelő összeköttetésével. Ezért a stratégiai kabinet napirendre veszi a reptér és a belváros közúti és vasúti összeköttetésének kérdését - közölte a miniszter.
A vasárnapi boltzárral kapcsolatban tegnap a kormányközeli Magyar Idők írta meg, hogy havi két szabad vasárnapot és a hét utolsó napján legfeljebb napi nyolcórás munkavégzést írna elő a KDNP törvénymódosító javaslata, ami arra engedett következtetni, hogy a Fidesz nem képes elegánsan viselni a vereségét, ezért most újra a boltzár bevezetésével próbálkoznak. Lázár ezt cáfolta, szerinte nem várható, hogy a boltok ismét bezárnak vasárnap, ahogy arról sincs szó, hogy a nagypéntekhez hasonlóan december 24-e is munkaszüneti nap lenne.
Ezután a bürokráciacsökkentés került terítékre a sajtótájékoztatón. Lázár közölte, hogy legalább 1,1 millió ember dolgozik az adófizetők pénzéből a 4,3 millió munkavállaló közül, és ezt sokallják, ahogy sokallják az adófizetők is. Vannak persze elfogadható növekedések, felvettünk például 5000 rendőrt, a Magyar Honvédség létszámát pedig várhatóan kétezerrel növelik, az erről szóló részletes egyeztetés folyamatban van - mondta. Most annyit tudtunk elérni elsőként, hogy a megszűnő állami hivatalok és hatóságok átalakításával 20%-os állománycsökkenés lesz, ami néhány tízezer főt jelent - tette hozzá.
A miniszter kizártnak tartja, hogy tőle szivárgott ki a Matolcsytól kapott levél, amiben a jegybankelnök az MKB szörnyű helyzetéről és a várható tőkeemelési szükségletekről írt. Azt ugyanakkor nem tartja jónak, hogy egy újságírót zaklatnak a forrása miatt. Hozzátette: nem érti, hogy miért nem rajta keresik a levelet, bármikor a hatóságok rendelkezésére bocsájtja, ha szükség van rá.
Lázárt Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárának előléptetéséről is kérdezték, mire a fideszes politikus meglepő választ adott: nem ért egyet, sőt méltatlannak tartja a volt III/II-es ügynök kinevezését. A miniszter szerint több mint furcsa: kínos és kellemetlen Tasnádi előléptetése. Nincs rendben a történet, és minden kormánytag úgy gondolja, hogy ez probléma - mondta. „Beszéltem erről miniszterelnök úrral, és ő is úgy gondolja, hogy ez rendkívül kínos” – jelentette ki Lázár.