;

Eco.com;népszavazás;termőföld;földprivatizáció;

- Nem a referendumokra

Az Országgyűlés két olyan ellenzéki népszavazási kezdeményezést is elutasított tegnap, amelyben a kezdeményezők nem érték el a referendum automatikus kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, de 100 ezernél több támogatót gyűjtöttek, így a parlamentnek mérlegelnie kellett ügyüket. 

A képviselők 58 igen szavazattal, 107 nem ellenében utasították el a független Kész Zoltán kérdését, amely arra vonatkozott, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximalizálják-e bruttó 2 millió forintban. A Ház emellett 59 igen szavazattal, 108 nem ellenében szintén nem támogatta a szocialista Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezését, amely az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról kívánt törvényt alkotni. Ezzel egy időben a parlament lezárta a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot, amellyel a kormány az állami mezőgazdasági területek jelentős részét eladta.

A Fidesznek is érdeke lett volna továbbengedni a népszavazási kezdeményezést, mert akkor nem fogalmazódott volna meg az a gyanú, hogy "félreszámolták" az aláírásokat - jegyezte meg a Népszavának Gőgös Zoltán. Hivatalosan ugyanis a leadott több mint 226 ezer aláírásból csak 181 ezer támogató aláírást fogadtak el.

Az állami földek eladásnak leállítását félsikernek nevezte a képviselő, mert ez csak felfüggesztést jelent, míg egy sikeres népszavazás legalább 3 évre megakadályozta volna a maradék állami földvagyon elárverezését. Az eredetileg eladásra szánt 350-380 ezer hektárból ugyanis eddig nagyjából 250 ezer hektárt adtak el.

A kormánypártok azt is megszavazták, hogy az állami földek eladásából befolyt 250-270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítsa a kormány. Az ellenzéki párt szerint ezt a pénzt csak földvásárlásra, önkormányzatok, szociális szövetkezetek és egyéb vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani, ezért várhatóan arra kérik Áder János államelnököt, hogy ne írja alá ezt a törvényt.

Az MNB Monetáris Tanácsa ugyan 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát tegnap, a jegybankárok azonban már korántsem olyan biztosak abban, hogy a jelenlegi ráta még hosszú ideig kitart. A kamattartás ellenére a jegybank lazított, és nem konvencionális eszközökkel egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját segítve a reálgazdaság élénkítését célozza.