Egyetemi kórházként kapcsolódhatnak a jövőben az orvos- és egészségtudományi oktatást nyújtó felsőoktatási intézményekhez a hallgatók gyakorlati képzését magas színvonalon segítő kórházak. Hasonló feladatuk volt eddig az oktatókórházaknak, de a parlamentben tegnap elfogadott törvénymódosító csomag nem korlátozza erre a körre a képzésbe bevonható intézményeket. A szervezeti és szakmai integrációhoz megfelelő jogi hátteret teremtő törvény alapján a kiválasztott kórházak a négy egészségügyi képzést nyújtó egyetem szervezeti egységeként működnek majd.
A javaslatot jegyző debreceni fideszes lobbi: Kósa Lajos, Pósán László és Halász János mindössze három hete benyújtott és már el is fogadott törvénymódosítása alapjaiban változtatja meg a magyar kórházi rendszert és kiüresíti az egészségügyi államtitkárság hónapok óta viták kereszttüzében álló tervét a kórházi kancelláriarendszer létrehozásáról. Ha visszapörgetjük az elmúlt két év történéseit, kénytelenek vagyunk rájönni, a politika megint az orránál fogva vezetett mindenkit, beleértve Ónodi-Szűcs Zoltánt is, akinek teljesen értelmetlenné vált az álmodozása az ellátórendszer kancelláriákon alapuló átszervezéséről. Ennél csak az rosszabb variáció, ha az egészségügyi államtitkár tudatosan vezette félre a szakmát, hogy az egyetemi kórházak létrehozásának terve úgy mehessen át a parlamenten, mint kés a vajon.
Egy lakossági fórumon 2015. január 22-én beszélt arról Lázár János, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség, amit az akkori egészségügyi államtitkár azzal toldott meg, hogy egyetlen nagy magyar orvosegyetem is elég lenne. Ezen a ponton indultak be a debreceni fideszesek, akik „átgondolatlan ötletelésnek” minősítve a javaslatot, arról beszéltek, az leminősítené a vidéki egyetemeket a Semmelweis Egyetemmel szemben. Egy hónappal később Balog Zoltán humánminiszter levélben adott engedélyt a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, valamint a Debreceni Egyetem teljes integrációjára és a helyi sajtóban megjelent hírek szerint Ónodi-Szűcs Zoltánt, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját, a Kenézy korábbi vezetőjét bízta meg az összeolvadás felügyeletével. Az összevonásnak 2016 év végén kellett volna befejeződni, de közben valaki vélhetően rájött, hogy az állami nem adhatja át olyan simán az intézményt az egyetemnek, valamilyen jogi hátteret kell hozzá teremteni. Így indult a törvénymódosítás tervezése és ezzel magyarázható a Debreceni Egyetem tegnapi válasza a Népszava kérdésére, hogy még sehová nem jutottak a több lépcsőben tervezett integrációban. „Az előző időszakban előkészített integrációnak a mai parlamenti döntés teremtette meg a törvényi alapját” – kaptuk a helyzetképet.
A Debreceni Egyetem idei tanévnyitóján Kósa Lajos kimondta, hogy ősszel bevezetik az egyetemi kórházi státust, már kész is törvény, miközben az egészségügyi államtitkár terveit már százszor visszadobta a kormány. A politika megint legyőzte a szakmát, talán ez a magyarázat arra, miért kaptunk kifejezetten nevetségesnek mondható válaszokat a humántárca sajtóirodájától a kérdéseinkre, köztük arra, vajon az egyetemi kórházak létrehozását szabályozó törvény elfogadásával lemondott-e az egészségügyi államtitkárság a regionális vagy megyei alapon szervezendő kancelláriarendszer bevezetéséről, vagy, hogy miért nem jelent meg ez az új ellátási kategória sem Ónodi államtitkár, sem pedig a fővárosi átszervezésekért felelős miniszteri biztos nyilvános terveiben. A tárca ezekre reagálva századszor is megismételte, hogy a kormány „minél magasabb szintű egészségügyi ellátásra törekszik”, továbbá, hogy elindítja a Semmelweis Egyetem nagy ívű fejlesztéseit, amihez szükséges a klinikai és egyetemi kórházi háttér megteremtése. A feltett kérdésekre semmi reagálás nem jött szerkesztőségünkbe.
Az államtitkári lapítás mellett az is feltűnő volt az utóbbi hetekben, hogy a szakmai szervezetek felkérést sem kaptak a javaslat elemzésére. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Népszava kérésére tegnap rövid értékelést adott az elfogadott törvényről. Svébis Mihály úgy fogalmazott: első olvasásra úgy értelmezik, hogy az érintett kórházak beolvadnak az egyetemekbe, a szakmai ellátás irányítása az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező rektorokhoz kerül, ami bizonytalanságot okozhat, annak ellenére, hogy egy irányító testület segíti majd a munkájukat. A gazdasági-műszaki ellátás irányítása ugyanakkor az egyetemi kancellárok feladata lesz, vagyis átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami a Kórházszövetség szerint veszélyeket hordoz magában. Az intézmények mostani vezetői nagyon fontosnak tartják az ellátás szakmai színvonalának megőrzését, sőt az egyetemi igényekhez mérten akár az emelését is. Azt külön is hangsúlyozta Svébis Mihály, hogy a fővárosban az egyetemi kórházak kijelölését és Semmelweis Egyetemhez történő csatlakoztatásukat nagyon átgondoltan és megfontoltan kell megtervezni.
Az államtitkárság majdnem egy éves munkát dobhat a kukába és kezdheti elölről az ellátás újratervezését.