Eco.com;merénylet;Pakisztán;iszlamisták;Kvetta;

Kvettát már rég sújtja a terror, a tiltakozók a vérontás megfékezését követelték már több ízben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/YAW

- Terror az akadémián

Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a pakisztáni Kvetta város rendőrakadémiája ellen elkövetett merényletért. A hagyományos indiai–pakisztáni rivalizálás színterének számító tartomány egyre inkább a térség egymással is rivalizáló terrorcsoportjainak fő bázisa lesz. Nem véletlen, hogy a Szíriában és Irakban egyre szorultabb helyzetbe kerülő Iszlám Állam is itt talált „kibontakozási lehetőséget”.

Az Iszlám Állam (IS) követte el a kvettai rendőrakadémia elleni merényletet, amelyben 60 embert meghalt és 120-an megsebesültek. A támadás hétfő késő este történt, a terrorcsoport tegnap vállalta a felelősséget. Kvetta Beludzsisztán tartomány fővárosa.

Jelentések szerint hat dzsihádista támadta meg az akadémiát. Egy öngyilkosságra készülő merénylőt sikerült az őröknek lelőniük, de ketten a bejáratnál felrobbantották magukat, lehetővé téve társaik számára, hogy behatoljanak az akadémia épületébe, ahol aztán válogatás nélkül tüzeltek és gyilkoltak, túszokat ejtettek. A támadók pokolgépekkel, automata fegyverekkel és kézigránátokkal voltak felszerelkezve, a hátsó udvaron keresztül hatoltak be az akadémia területére. Az őrök a hadseregtől kértek segítséget, a kiérkező alakulatnak öt órás tűzharc után sikerült felszabadítania a rendőrakadémiát. Az épületben 700 ember tartózkodott, a kadétok mellett oktatók és őrök. A halálos áldozatok túlnyomó többsége újonc kadét.

A támadás váratlanul érte az akadémiát, bár a hadsereg helyi vezetői szerint voltak olyan előzetes információik, hogy nagyszabású dzsihádista akciót készítenek elő Beludzsisztán tartomány területén a szélsőséges erők. Az akadémiára azonban nem gondoltak, ismerte be a tábornok, így ott nem is erősítették meg a védelmet.

A nyilatkozó Sera Afgana tábornok azt mondta, a lehallgatott telefonbeszélgetésekből származó információk arra utaltak, hogy a térségben domináns Laskar-i-Dzsangvi nevű szélsőséges csoport készül bosszúra. (2015 júliusában a terrorcsoport vezetőjét és a vezérkar 13 tagját likvidálta a pakisztáni hadsereg, idén februárban pedig 97 al-kaidás és a Laskar-i-Dzsangvihoz tartozó terroristát tartóztattak le.). Az iszlamista csoport vezetői azóta Afganisztánban bujkálnak, a pakisztáni hadsereg tisztségviselői szerint az utasításokat is innen kapják. Beludzsisztánban az iszlamista csoportokkal egyenarányosan emelkedett a terrorcselekmények száma is.

A fő célpont a síita lakosság, de a rendfenntartók és a hadsereg is. Legutóbb augusztusban robbantottak, ugyancsak Kvettában, egy kórház előtt gyászoló síita gyülekezet ellen követtek el merényletet, amely során több mint 70 ember vesztette életét. Azért a merényletért szabályos vetélkedés folyt, magára vállalta az IS és a Dzsamaat-úr-Ahrár nevű tálib csoport is.

Tavaly októberben egy zsúfolt, 50 személyt szállító autóbuszon robbant időzített pokolgép Kvettában, 12-en meghaltak, 23-an súlyosan megsérültet. Ezt egyetlen terrorszervezet sem vállalta, pedig a tartományban igencsak aktívak mind a szeparatista, mind az iszlamista terrorsejtek.

A merénylet azonban egyértelműen iszlamista volt, a pakisztáni-indiai hagyományos viszály kapcsán aktiváló szeparatista tömörülések egyre inkább teret vesztenek. A dzsihádisták viszont erősödnek, az Iszlám Állam is egyre nagyobb teret nyer, ugyanakkor egymással is harcolnak az elsőbbségért.

Kommunikációs újdonságnak számít, hogy ezúttal a pakisztáni vezetés fogalmazott meg olyan vádat, hogy Afganisztánból szervezték a merényletet. Korábban általában Kabul panaszkodott azért, hogy Pakisztán szemet huny a területén szerveződő terrorcsoportok fölött, lehetőséget adva arra, hogy ottani bázisukról kiindulva támadjanak Afganisztánban.

Tény, hogy Iszlamabad sokáig szemet hunyt afölött is, hogy Beludzsisztán tartományban gyakorlatilag szabadon mozogtak és szervezkedtek a tálib és velük szövetséges szélsőséges csoportok, táborokat, toborzóhelyeket és medreszéket (az iszlám fanatizmus melegágyainak számító, iskolának mondott militáns szemináriumok) hoztak létre, támadásokat indítottak innen, és csupán az utóbbi időben, amerikai nyomásra fordultak szembe a terrorcsoportokkal.

Továbbra sem ülnek el Franciaországban a Le Monde két vezető politikai riportere által közölt interjúkötet keltette viharok. Az „Egy elnök nem nyilatkozhat így” című munkában Francois Hollande államfő sokakat megsértett, s valóban olyanokat mondott, amiket nem várunk az állam első emberétől. Bár már a baloldaliak is elfordulnak tőle, ő nem tartja hibásnak magát, s mint az ellenzéki lap, Le Figaro tegnapi számában írta, nem is akar változtatni politikáján.