Matolcsy György;

- Jó hírnév

Matolcsy (vagy jogi képviselője) ma a Markó utcába megy. Nem vádlottként vagy felbujtóként, hanem egy általa indított polgári perben felperesként, a "jó hírnevét" félti, amit állítása szerint egy ellenzéki politikus besározott. A magyar közízlés ebben a tekintetben meglehetősen liberális, hiszen még a bírói gyakorlat sem találna kivetnivalót egy olyan kijelentésben, amit egykor Molnár Ferenc Üvegcipőjének cselédlánya a világgá kürtölt: "Siposnak szeretője van!" A "szerető" fogalmához ugyanis manapság már nem társul hátrányos megkülönböztetés, mint egykor, még akkor sem, ha az az egyén érzékenységét sértheti is. Nem is ilyesmi miatt perel a jegybank elnök. Vagy, ha igen, akkor csak közvetve. A jogban korántsem járatlan ellenzéki honatya ugyanis az Országgyűlésben politikai lopásnak minősítette, hogy Matolcsy György jelenlegi, egykori és a helyükbe lépő reménybeli rokonai a jegybankhoz köthető kiváltságos állásokhoz, megbízáshoz jutottak. Azt, hogy ezzel - legalábbis erkölcsi értelemben - megvalósult-e a lopás minősített esete vagy sem, bízzuk a független bíróság bölcsességére. Az MNB-elnöke, tehát még korántsem lehet bizonyos abban, hogy sok milliós havi fizetése mellé az igazságszolgáltatástól megkapja-e bánatpénzként a kérelmezett egymillió forintját.

Abban viszont biztos lehet, hogy az általa 2013 tavasza óta irányított jegybank tevékenysége miatt az Európai Központi Bank szakértői egyre jobban összevonják szemöldöküket. Matolcsy ugyanis nem csak a széles értelemben vett család jólétét kívánja garantálni, hanem az MNB alaptevékenységétől teljesen idegen Pallas Athéné alapítványok jövőjét is. Még olyan áron is, hogy ezzel kockáztatja Magyarország uniós támogatását, hogy a jegybank már évek óta elúszott jó hírnevéről ne is beszéljünk.

Brüsszel (Frankfurt) gondosan ügyel arra, hogy a nemzeti bankok ne vegyenek részt az egyes országok költségvetési hiányának finanszírozásában. Jobb ezt a piacokra bízni, még akkor is, ha Matolcsy György az utóbbit gonosz liberális megoldásnak tartja is. Ha a jegybank - illetve ügyes trükkel annak alapítványai - állampapírokat vásárolnak közvetlenül a kincstártól, ezt bizony tiltott monetáris finanszírozásnak nevezik, amiért büntetés jár. Látszólag megnyugodhatnánk, hiszen az MNB - még ha lassan is - hozzálátott az Európai Központi Bank intelmei alapján állampapírjainak eladogatásához. Cserébe az ország legnagyobb, piaczavaró ingatlanfinanszírozójává válik. Ennyit adnak a jó hírnevükre.