- Magyarországon tisztelik az életművét

- Nem először ad koncertet Magyarországon, ez köztudott.

- Amikor Magyarországra jövök, olyan, mintha a családomhoz térnék haza, akikkel kölcsönösen örülünk egymásnak. Nemcsak a személyemnek szóló rokonszenvet érzem, hanem azt is, hogy tisztelik az életművemet. Ezért is szeretek magyar zenészekkel együtt játszani, sőt a turnécsapatomban, a technikai stábban is vannak magyarok.

- Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész, a Ghymes együttes alapítója mondta azt, hogy zenénk, vérmérsékletünk „mediterrán” eredetünkről árulkodik. Ön, akinek olasz gyökerei vannak, mit szól ehhez?

- Nem tudom, hogy ennek van-e alapja, de az tény, hogy a magyaroknak csodálatos hagyományai vannak a népzenétől a klasszikusokig. Számos tőlünk keletre élő nép, mint például a törökök, a görögök vagy a bolgárok esetében tapasztaltam, hogy próbáltak a zenében is kapcsolódni a nyugati világhoz, elsősorban klasszikus zeneszerzőik révén, de igazából akkor szeretem őket igazán, amikor "kihallom" a zenéből a születési helyet. De az ihletek bárhonnan jöhetnek.

- Legutóbbi stúdiólemeze, az Elysium igazán sokrétű darab, egy kicsit olyan, mintha egész pályafutásának a lényegét sűrítette volna bele.

- Eredetileg azt terveztem, hogy tisztán akusztikus lemez lesz, amelyen a válásomat követő nehéz időszakban komponált darabjaim hangzanak fel. Az akkor átélt fájdalomnak egyetlen gyógyírja volt: a komponálás és a gitározás. Bármit játszottam, azonnal leírtam. Még a legőrültebb futamokat is. Ez a terápia használt, mert aztán a darabok kezdtek letisztulni, és lemezképessé válni. Már majdnem készen voltam vele, amikor az egyik technikusom behozott nekem a stúdióba egy elektromos gitárt. Akkor úgy éreztem, hogy bizonyos melódiák jól szólalnának meg elektromosan. Ez a letisztulás egybeesett a jövendőbeli feleségemmel való találkozással. És ez is Budapesthez köt: egy német újságírónő, egy müncheni magazin munkatársa jött tudósítani Leslie Mandoki Soul Mates együttesének koncertjéről. A bulit követő fogadáson találkoztunk. Mindez négy évvel ezelőtt történt. Azóta összeházasodtunk, mára van egy kislányunk is.

- A lemez egyik darabjában, az Etcetera in C minorban felcsendül Fellini Országúton című filmjének fő zenei motívuma is. Ez tudatos, igaz?

- Esküszöm, hogy nem volt szándékos, biztosan csak belém ivódott valamikor, aztán előjött… (Dudolni kezdi Gelsomina dalát)

- Az idén nyáron turnén idézte fel a '70-es évek közepét, Elegant Gypsy Meets Romantic Warrior címmel.

- Rendkívül izgalmas időszak volt. A jazz valódi megújulását jelentette, hogy rockzenei elemekkel gazdagodott a műfaj. A Return To Forever egyike volt az úttörőknek e téren, a Weather Report és a Mahavishnu Orchestra mellett. Nekem nagy szerencsém volt azzal, hogy abba a csapatba kerültem, amelyben a kompozíció kapott leginkább fontos szerepet. Sok fúziós zenekarban a hangszeres virtuozitás dominált. Nálunk is voltak természetesen rögtönzések, de ezek mindig csak kiegészítették a megkomponált kereteket. Tizenkilenc évesen figyelhettem közelről egy nagyszerű zeneszerzőt, aki nagy hatással volt rám egész pályámon, s elhitette velem, hogy én is képes vagyok erre. Nélküle most, hatvankét évesen talán nem az lennék, akivé lettem.

- Elég belepillantani a koncertnaptárába, látszik, továbbra is igen sűrű a programja.

- Budapest után lesz néhány akusztikus duó- és triókoncertem. Külön évfordulós bulik lesznek az Elegant Gypsy 40. évfordulójára, új zenekarral. Aztán elkezdődik egy hatlemezes projektem egy hamburgi lemezcéggel. Lesz benne többek között egy cd ismét új formációval, egy élő album, szólódarabjaim újabb gyűjteménye, valamint egy Jam című válogatás, azokból a dalokból, amelyeken felnőttem. Persze a magam stílusában idézem fel őket, ez nem vitás.