A járulékcsökkentést, feltehetően a szociális hozzájárulási adó mérséklését csak akkor érdemes végrehajtani, ha annak mértéke már észrevehető lesz - így vélekednek a munkaadók. Még korai arról beszélni, hogy vajon a munkaadók mennyit engednek majd át a járulékcsökkentés révén keletkező megtakarításaikból az alkalmazottaiknak - mondta lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint, amíg nincs kormány-előterjesztés, addig csak a szándékokról tudunk. Márpedig a jövő heti VKF-ülés napirendjén nem szerepel a járulékcsökkentés, és nem ismeretes az sem, hogy miképpen módosulnak az ezzel kapcsolatos jövő évi adótörvények. A munkaadók csak olyan kormányzati döntéssel értenek majd egyet, amely programszerű, és kellő garanciákat tartalmaz a tervek szerint 2-3 évig elhúzódó terv végrehajtásához.
A munkavállalók bíznak abban, hogy a járulékcsökkentés révén a bérek növekedni fognak - erről beszélt a Népszavának Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke azonban figyelmeztetett arra, hogy mindez nem fog automatikusan megtörténni. Arról sem szabad megfeledkezni, ha a munkáltató át is enged majd a járulékcsökkentésből a dolgozók javára ezt bruttó bérként teszi, vagyis lényegesen kisebb lesz a munkavállalók által érzékelhető béremelkedés mértéke, mint ami a tényleges felzárkóztatáshoz szükséges lenne. A szakszervezeti vezető is szükségesnek tartotta, hogy a járulékcsökkentési program garantált legyen, ami azért is elvárható, mert annak lezárása már egy új kormányra hárulhat majd.
Kordás László szerint a magyarországi bérek felzárkóztatása most már semmiképpen nem késlekedhet. Arra a felvetésünkre, hogy nem rontja-e vállalati költséggazdálkodást, ha a bérek nagyobb mértékben növekednek, mint a termelékenység, a szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy munkabeszüntetésekkel idén ki tudták kényszeríteni a dolgozók az akár két számjegyű béremelést is, a munkaadó által korábban beígért 2-3 százalék helyett. A versenyképesség ennek ellenére nem csökkent. Az MaSZSZ elnökének álláspontja szerint a bérekre rakódó terheket úgy kellene mérsékelni, hogy az ne a munkaadók döntésétől függjön. Célszerűbb lenne - legalább az alacsonyabb keresetűeknél - a kormány által is meglebegtetett egy számjegyű személyi jövedelemadó-kulcsot bevezetni. Emellett a minimálbér adómentessé tétele időszerű lenne. A tervezett járulékcsökkentésnél a munkaadók biztosan jól járnak, a dolgozók "nyerési esélye" azonban még mindig bizonytalan - mondta Kordás László.
A kormányzat tervei szerint az első évben – tehát 2017-ben - 3-4 százalékos járulékcsökkentés a valószínű, amit egy további 2-3 százalékos mérséklés követhet. Az első lépcsőben nagyobb mértékű adócsökkentést az is indokolja, hogy a régióban Magyarországon kerülnek a dolgozók a legtöbbe a munkaadóknak, régióban itt a legnagyobb mértékű a bérekre rakódó költség. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a járulékcsökkentést összekapcsolnák egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül. A munkáltatóknak a szociális hozzájárulási adó csökkentésével keletkező megtakarítást át kell engedniük a dolgozóknak. Ennek ellenőrzését azonban nehezen kivitelezhetőnek tartják a szakemberek, beleértve az adminisztrációt is. Emlékeztetnek arra az időszakra, amikor az egykulcsos adó bevezetésekor a kormány a "bérkommandó" bevetésével kísérletezett, ám ez elvetélt ötlet volt.