Murányi András főszerkesztő: valamit jól csinálhattunk
- Két hét telt e a Népszabadság felfüggesztése óta. Mozdult azóta valami?
- Az alaphelyzet változatlan. Úgy érezzük magunkat, mint akikre ráomlott az épület. Viszont olyan erős a közösség, hogy még ebben a bizonytalan időszakban is a jövőért dolgozik.
- Dolgozik, csak éppen nem ír. Mit csinálnak?
- Csütörtökön megjelent a Fedél Nélkül speciális kiadása a Népszabadság külső szerzőivel, elfogyott, újra kell nyomni. Ma a Kettős Mérce szervezésében koncert lesz a Vörösmarty téren a sajtószabadságért és a Népszabadságért. Felfüggesztettek címmel elkészült egy könyv is, amelyben a lap mellett kiálló neves írók publikálnak. Közben mindent megteszünk, hogy a munkavállalók sorsa rendeződjön, másrészt hogy a lap tovább élhessen, működik a saját Facebook-oldalunk. De azért az állapotunkat jellemzi, hogy hiába kér tőlem véleménycikket a New York Times, nem írhatok, mert le vagyok tiltva. Vagy hogy a svéd nagykövetnél több diplomata előtt is arról kell beszélnem, mi történt a Népszabadsággal. Mindennek ellenére, elképesztően büszke vagyok, hogy ezt a szerkesztőséget vezethetem. Mondom: mindenki óriási lélekerővel dolgozik.
- Két helyettese, Pető Péter és Gergely Márton világossá tette: a Népszabadság gyakorlatilag már megszűnt. Ön mit gondol?
- Két hete, szombaton és vasárnap a folytatás érdekében felajánlásokat tettünk kiadónknak, a Mediaworksnek. Akkor világossá vált hogy aligha az a cél, hogy a lap folyamatos működhessen. Az a Népszabadság, abban a formában, amelyet október 8-ig az olvasók ismertek nem működik tovább.
- Más befektetőt nem kerestek?
- Folyamatosan tárgyalok. Ülök Budán, egy nagytőkésnél, aki azt mondja nekem, lát fantáziát a lapban, az újraindításban. de képzeljem el, mi történne vele, ha kiderülne, hogy ő van a folytatás mögött. Rendőrség, NAV. Na, ilyen a hangulat, a közeg.
- Külföldi partner?
- Az utóbbi két hétben számos külföldi személy, szervezet biztosított bennünket a támogatásáról, szimpátiájáról Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől, a Liberationon, a Telegraphon át, a Gazeta Wyborczáig. Keressük az esélyt, hogy valamilyen formában megoldást találjunk a lap túlélésére. De, miután a Népszabadság működésének felfüggesztése mögött ott a lebeg a politika árnya, mindenki óvatos és tájékozódik, mivel járna, ha a lapot támogatva belépne a magyar piacra.
- Tud valami újat: megveszi valaki a Mediaworksöt?
- Tizenhat hónapja hallom, hogy eladják a céget, és nincs okom kizárni azokat a sajtóinformációkat, amelyek a jelenlegi hatalomhoz köthető tőkésekről, mint potenciális vevőkről szólnak. Azt sem tartanám kizártnak, ha az üzlet már meg is köttetett volna.
- A szakszervezet tárgyal még?
- A múlt hetem azzal telt, hogy a saját eszközeimmel rendezzem a munkavállalók helyzetét és mondhatom, informálisan nem voltunk messze az egyezségtől a kiadó menedzsmentjével. Ugyanakkor a Népszabadság munkavállalói az abszolút érthető bizalomcsökkenés okán, mindenképpen garanciát akartak a cégtől a helyzetük rendezését illetően. Így közösen úgy döntöttünk, hogy a lap szakszervezete és üzemi tanácsa hivatalos úton folytatja a megbeszéléseket.
- Megkaphatja a szerkesztőség a Népszabadság-brandet?
- "Elfogadtuk" a kiadó hivatkozását az óriási veszteségre, és azt mondtuk: akkor egy eurót adunk a tulajdonosnak a lapért. Ezután derült ki, hogy a kiadó jelzálogot tettetett a védjegyre, alighanem a Pannon Lapok Társaságának megvétele miatt. Kértük, hogy a cég ezt az állapotot rendezze, mert addig nem tudunk miről beszélni, de hivatalos választ erre nem kaptunk.
- A lap bezárása által keltett vihar talán nagyobb lett, mint a kormányzat várhatta.
- Nagyobb lett és két hete nem csillapodik. Ami jelzi: nem csupán egy újság szűnt meg, egy alkotóközösséget tettek partvonalra, hanem a demokrácia egyik alapvető intézményét döntötték be, amely nem csupán itthon, hanem külföldön is elismert volt. Valamit jól csinálhattunk, ha igaz az hogy politikai kivégzés történt.
F.R.
