- Nem kellemetlen a Fidesznek, hogy ismét a Jobbikkal kell szövetkeznie?
- Olyannyira az lenne, hogy nincs ilyen szándékunk.
- De az alkotmánymódosításhoz - ha feltételekkel is - egyedül ők lennének hajlandók szolgáltatni a kétharmadot.
- Mi nem szövetségest keresünk, hanem lehetőséget kínálunk a parlamenti pártoknak és képviselőknek arra, hogy közösen védjük meg Magyarországot a kötelező betelepítési kvótától. Ezért kezdeményezte a kormány a népszavazást, azután pedig az alkotmánymódosítást. Ezt a javaslatot a parlamentben lehet támogatni, elutasítani, vagy akár távol maradni a szavazástól. Mindenki maga dönt arról, hogy mit tesz, ez a jobbikosokra ugyanúgy igaz, mint bármely más pártra.
- A nemzetközi politikai porondon azért vélhetően nem fogják megdicsérni a Fideszt és a kormányt, ha támogatásért a szélsőjobbos pártnak udvarol.
- Eddig sem udvaroltunk a Jobbiknak és ezután sem fogunk, a nemzetközi politikában ettől függetlenül kevés dicséretet kaptunk az elmúlt években. Már akkor éreznénk furcsán magunkat, ha ez megváltozna. Ugyanakkor mi a magyar választópolgároknak tartozunk felelősséggel. Magyarországon a 2014-es választásokon politikai pártok és képviselők nyertek felhatalmazást. Ilyen szempontból, szigorúan közjogilag értelemben Gyurcsány Ferenc mandátuma ugyanannyit ér, mint Vona Gáboré, Orbán Viktoré, vagy az enyém.
- Ezt öröm hallani, de térjünk vissza a kényszerbetelepítésre. Miért mondta a napokban, hogy Brüsszel felső korhatár nélküli betelepítést kényszerített ránk és ezért kell immár hetedszer módosítani az alaptörvényt? Mikor szavazták meg a kvótát az Unióban?
- Soha nem állítottam ilyet. Arról beszéltem, hogy Brüsszel felső határ nélküli kötelező kvótát akar ránk kényszeríteni. Ezt az Európai Bizottság már elfogadta és az Európai Parlament elé terjesztette. Amit az EU már elfogadott, az a kötelező kvóták a rendszere, egyelőre 160 ezer ember tagállamok közötti kötelező elosztásáról. A mostani javaslat ezt az elosztási mechanizmust tenné felső határ nélkülivé. Azért tudunk küzdeni ellene, mert ez még nem múlt idő, hanem a jelen.
- Mind a ketten tudjuk, hogy a 160 ezer menekültet nem betelepíteni akarják, hanem áthelyezni. Magyarországnak 1296 ember esetében kellene a menekültügyi eljárást lefolytatnia, ami nem betelepítés.
- A szabály egyértelmű. Ezeket az embereket Magyarországra akarják telepíteni és nekünk itt kell az eljárásokat lefolytatni. Nem maradnak Olaszországban, vagy Görögországban, amíg a sorsukról döntés születik.
- A magyar törvények értelmében azután 24 óra alatt ki lehet őket utasítani az országból.
- Az ő esetükben az eljárást nem lehet 24 óra alatt lefolytatni. Arról nem is beszélve, hogy a kiutasítás csak elvi lehetőség. Az elmúlt egy év fejleményei ezt bizonyítják. Tavaly Németországba majdnem egymillió ember érkezett. Ehhez képest a németek néhány ezer embert tudtak kiutasítani.
- Magyarországon, vélhetően a jogszabályoknak köszönhetően, jelen pillanatban alig több, mint 600 menedékkérő tartózkodik.
- Örüljünk neki, hogy eddig még sikerült elkerülni a betelepítést. A menekültügyi jogszabályaink összhangban vannak a nemzetközi egyezményekkel, sőt - bár itt fontos részletkérdésekről vannak vitáink, de - meggyőződésünk szerint az Európai Unió menekültügyi szabályaival is. Tény, hogy a legtöbb ide érkezett nem marad Magyarországon, hanem tovább megy. Az elosztási mechanizmus viszont éppen azt célozza, hogy ezeket az embereket az Európai Unió 28 országában telepítsék le. A magyar politikai élet egyik nagy hibája, hogy tényeken is előszeretettel vitatkozunk. Tény, hogy 160 ezer emberre vonatkozóan áttelepítésre, betelepítésre vonatkozó döntés született, az eljárás lefolytatásának kötelezettségével együtt. És tény, hogy az Európai Bizottságnak van olyan javaslata, ami ugyanezt a mechanizmust felső korlát nélkülivé tenné. Az egyiket már elfogadták, a másikat pedig az Európai Parlament most tárgyalja. Ezt szeretnénk megakadályozni.
- Azt állítja, szeretné, ha konszenzusos lenne az alaptörvény hetedik módosítása. Hol van a koherencia a Fidesz politikájában, ha Orbán Viktor új egységről beszél, Kósa Lajos viszont nekimegy az MSZP-nek, mint az MSZMP örökösének.
- Különböző ügyekre különbözőképpen vagyunk kénytelenek reagálni. Általánosságban a bevándorlás ügyében természetesen konszenzust szeretnénk. Egyrészt, mert nemzeti ügynek tartjuk, másrészt mert eddig azt hangoztatták még a szocialisták is, hogy a felső határ nélküli betelepítési kvótát ők is ellenzik. Ami Kósa Lajos megjegyzését illeti, nehéz nem emlékeztetni az MSZP gyökereire, amikor a kormány azt kéri a frakcióval rendelkező parlamenti pártoktól, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából közös nyilatkozatban, közös ünneplésre szólítsa fel a világ magyarságát, amit az öt parlamenti frakcióval rendelkező párt közül egyedüliként a szocialisták nem írnak alá. Véleményem szerint már a csatlakozás felajánlása is gesztus az MSZP-nek, amelynek jogelődje elárulta, vérbe fojtotta és megtorolta az '56-os forradalmat.
- A Fidesz frakcióvezetője még azelőtt ment neki az MSZP-nek, hogy az a nyilatkozat megszületett.
- Viszont azt követően, hogy az MSZP egyeztetni sem volt hajlandó arról az alkotmánymódosításról, amelynek céljával eddigi szavaik alapján ők is azonosulnak.
- Érvénytelen népszavazásra hivatkozva erőltetik az alkotmány kiegészítését, amivel több nemzetközi jogász szerint az Unióban semmit nem lehet elérni. Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint a módosítás szövege is silány, egyszerűen felháborító volt ilyet benyújtani.
- Akik rendszeresen politikai pártok rendezvényeinek szereplői vagy a pártok szakértőiként jelennek meg, azoknak a nyilatkozatait ennek megfelelően kell értékelni. Félreértések elkerülése végett nincs ezzel semmi baj, csak a független szakértő imázsát felejtsük el. Ilyen jellegű kritikák azért hangzanak el, mert azt még a kormány kritikusai is kénytelenek elismerni, hogy a javaslat mind a nemzetközi jogi menekültügyi szabályokkal, mind pedig az Európai Unió alapvető szabályaival összhangban van. Ami a módosítással összeegyeztethetetlen az az Unió által bevezetett, illetve korlátlanul bevezetni kívánt kötelező betelepítési kvóta. Éppen ezért az olyan alaptörvény-módosítás, ami a nemzetközi joggal és az uniós menekült joggal összhangban álló szabályokat rögzít, alkalmas lehet arra, hogy figyelmeztessen: az Európai Bizottság messze túllép azon a felhatalmazáson, amelyet a tagállamoktól kapott.
- Óvatosan fogalmaz. Azt mondja, a tervezet alkalmas lehet arra, hogy figyelmeztessen, de hiszen önök azt állították, hogy ezzel Magyarországot meg fogják védeni a betelepítéstől.
- A mi célunk az, hogy meg tudjuk akadályozni a kötelező felső határ nélküli betelepítési kvótákat. Az ehhez rendelkezésre álló eszközök mindegyikét alkalmazzuk. Ilyen eszköz volt a népszavazás, ami ugyan nem érte el az érvényességi küszöböt, de felmutatta több, mint 3,3 millió ember egy irányba mutató akaratát a kényszerbetelepítéssel szemben. Ez olyan politikai összefogás, ami Magyarországon egyetlen párt mögött sem jött létre soha a rendszerváltozás óta.
- Ötmillióan nem vettek részt a kvótareferendumon.
- Nagyjából 3 millió választópolgár soha semmilyen választáson nem vesz részt. A most a népszavazás eredményét lekicsinylő pártokra a számukra legkedvezőbb közvélemény-kutatás szerint negyedannyi választópolgár sem szavazna, mint amennyien a kötelező kvótát a referendumon elutasították.