A szerda éjszaka véget ért, több mint öt órán át tartó egyeztetésen a válságkezelést tető alá hozó négyek (Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök) abban állapodtak meg, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának “útitervét”.
A 2015 februárjában, a fehérorosz fővárosban aláírt dokumentum ugyan tartalmaz konkrét menetrendet, határidőket, de azt mindeddig a felek egyike sem tartotta tiszteletben, a békefolyamat holtpontról való kimozdítása érdekében legalábbis egy új menetrendre lesz szükség.
Bár a késlekedés oka az, hogy a német-francia diplomácia által kikényszerített tűzszüneti megállapodás tartalmával egyik fél sem elégedett, egyelőre nincs szó tartalmi újratárgyalásról, csupán végrehajtási átütemezésről. Maguk az érintettek is azt hangsúlyozzák, hogy a minszki megállapodásnak nincs alternatívája.
Az új útitervet a normandiai négyek külügyminiszterei dolgozzák majd ki november végéig, azon irányok mentén, amiben a négy vezető politikus állapodott meg Berlinben. Hogy melyek ezek a főbb irányok, pontosan nem tudni, csak azt, hogy figyelembe veszik mind a 2014. szeptemberben, mind a 2015. februárban aláírt fegyverszüneti egyezményeket is.
Petro Porosenko ukrán elnök tájékoztatása szerint a határellenőrzés, a harcoló felek elválasztásának kérdése, az ütközőzóna szélesítésének kérdése a prioritás, vagyis a tényleges tűzszünet biztosítása, aminek érdekében az EBESZ megfigyelők szabad hozzáférést kapnak a konfliktusövezet minden szegletébe, beleértve az ukrán-orosz határ ellenőrizetlen szakaszát is. Megállapodtak egy fegyveres EBESZ rendőri misszió létrehozásában is.
Merkel és Hollande ugyanakkor azt is kiemelte, a legfontosabb és legsürgetőbb feladat a térségbeli helyhatósági választások lebonyolítását lehetővé tevő törvény kidolgozása lenne.