A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy véli, semmiféle újdonságról, csak "politikai sandaságról" van szó. Lázár János a múlt heti Kormányinfón beszélt a gimnáziumi rendszer átalakításának szükségességéről, amihez megkerülhetetlennek nevezte a kötelező középiskolai felvételi bevezetését.
Mendrey elfogadhatatlannak nevezte, hogy az újabb módosítási törekvés megint csak a politika oldaláról érkezett, a szakmának újból a sajtóból kellett értesülnie a tervekről. Amikről nem tudni sokat, csak annyit, hogy a rendszer átalakítása az új Nemzeti alaptanterv bevezetésétől, vagyis 2018-2019-től lehet esedékes. Mendrey szerint valójában a központi felvételi rendszer szigorításáról van szó. A kormány már korábban sem rejtette véka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzés irányába terelve őket.
- Egy nehezebb központi feladatsorral egyértelműen csökkenteni lehet azok számát, akik gimnáziumi felvételt nyerhetnek. Nyilvánvaló, hogy az általános iskolai képzés sem tud minden nehézségi szintre felkészíteni, azoknak a szülőknek a gyerekei lesznek előnyösebb helyzetben, akik megtehetik, hogy különórákat, korrepetálásokat fizessenek. Sok gyerek óhatatlanul kiesne a rendszerből, ezt nem lehet vállalni. Egy ilyen szelektálás nagyon káros lehet - fogalmazott a PDSZ elnöke.
Hasonlóan vélekedett Szüdi János is.
A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza arra is rámutatott, hogy ha átalakítják a kötelező középiskolai felvételi rendszerét, nem tudni, az a szakképzésben milyen hatásokkal jár majd, vagyis hogy az újonnan létrehozott szakközépiskolákra és szakgimnáziumokra ugyanúgy érvényes lesz-e.
- Akiket pedig ide sem vesznek fel, a Híd-programban kell teljesíteniük tankötelezettségüket - mondta, hozzátéve: a politikai szándék egyértelmű, de az egész annyira homályos, hogy a kormány megoldásába "bármi beleférhet".
Akár az is, hogy nemcsak a diákok, de a gimnáziumi osztályok, sőt a gimnáziumok száma is csökkenni fog - figyelmeztetett Mendrey László, hozzátéve: ezek miatt nagyarányú munkaerő elbocsátásokra lehet majd számítani. A PDSZ elnöke egyébként nem lát kivetnivalót abban, ha kezdeményezik a középiskolai felvételi rendszerének átalakítását, de mint mondta, az úgy nem működik, hogy a szakmát majd csak utólag vonják be - ha egyáltalán kikérik a véleményüket. A PDSZ arra kéri a döntéshozókat, mindenképp gondolják át az elképzelést, a tervezésben pedig ne a politika döntsön, hanem a szakma.
A felvételi rendszer átalakítását a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar nem tartja rossz ötletnek. Ám Horváth Péter, a kar elnöke a Magyar Hírlap hasábjain szintén arra figyelmeztetett: azt csak akkor lehet támogatni, ha nem a férőhelycsökkentés szándéka húzódik mögötte. Horváth egyébként ésszerűnek tartja, hogy a "gyengébb képességű" gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak. Ezzel Mendrey László nem értett egyet.
- Ebben a korban, 13-14 évesen semmit nem lehet előre tudni. A legtöbb gyerek abban sem biztos, milyen szakmát szeretne művelni, de azt sem lehet tudni, "miből lesz a cserebogár". Az a diák, aki most "butuska", később lehet okos és művelt, számtalan példa van erre. De egy végig kitűnő tanuló általános iskolásból is lehet kiváló autószerelő. A gimnázium a most gyengébben teljesítő gyerekeknek újabb lehetőséget teremt, hogy fejlődjenek, kibontakozhassanak. Akik viszont ilyen erőltetett módon bekerülnek a szakképzésbe, kilépési, változtatási lehetőségeik korlátozottak. A jelenlegi rendszerben előre meg van határozva az irány, átjárás szinte nincs - mondta a PDSZ elnöke, hozzátéve: az elsietve átalakított szakképzési rendszerről már most látszik, hogy "nem lesz sikertörténet".
