média;Spéder;

Spéder vélhetően azért esett ki hirtelen a pikszisből, mert túl nagy befolyásra tett szert, ami zavarta a kormányfőt és köreit F

- Simicska nem hagyja Spéder médiáját?

Gyakorlatilag az index.hu-t, a portfolio.hu-t, a napi.hu-t és az Inforádiót tömörítő CEMP-je maradt meg Spéder Zoltánnak, amióta kiesett a kormányfő kegyeiből. Információink szerint a médiavállalat jogilag annyira védve van, hogy ha esetleg ki akarnák játszani az FHB Bank korábbi vezetőjét, akkor az Index kiadója Simicska Lajoshoz kerül - ezt forrásunk nem erősítette meg, de cáfolni sem akarta.

Legalább öt szálon nyomoznak hűtlen kezelés és csalás miatt Spéder Zoltán ellen. Az eljárások egy része februárban, másik része csak júniusban kezdődött - szúrta ki a 444 Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszában, amelyet Szakács László MSZP-s képviselő kérdésére adott október elején. Szakács képviselő külön rákérdezett, hogy a rendőrök a házkutatás során találtak-e olyan hangfelvételeket, amelyeken Spéder politikusokkal beszélget. Több politikus és pénzügyi szakember is úgy gondolja, hogy e felvételek létezésének kiszivárogtatásával érte el Spéder, hogy az ellene indított kampány legalább a nyilvánosság előtt elhalkuljon. Ugyanakkor a felvételek létezéséről nem lehet semmi biztosat tudni: Polt most azt válaszolta Szakácsnak, hogy a nyomozók ezekkel eddig még nem találkoztak.

Képbe került Simicska is

Ismert, Spédert korábban nagy lehetőségekhez juttatták a kormányzati körök, s hasonló gyorsasággal vesznek ki alóla mindent, ugyanakkor az index.hu-t, a portfolio.hu-t, a napi.hu-t és az Inforádiót tömörítő CEMP médiabirodalom egyelőre még az övé - legalábbis a friss cégiratok szerint. Ugyanakkor elterjedt, hogy egy opció lehívásával Simicska Lajos vagy Michael McNutt - a Class FM-et megvásárló amerikai médiabefektető - majd a médiacsoportot is megveszi Spédertől. Információink szerint a vállalat olyannyira körbe lehet bástyázva, hogy amennyiben az üzletembert ki akarják onnan golyózni, a CEMP (vagy az Index, ez nem világos egyelőre) Simicska kezébe kerül. Az értesülést a Simicska-körhöz közeli forrásunk sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta.

Ugyanakkor ez nem lenne meglepő lépés, hiszen a nyáron egy zárt értekezleten Orbán Viktor egykori barátja kijelentette: nem engedhető meg, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán-Habony páros irányítása alá kerüljön. Hogy ennek érdekében mit kíván tenni, azt Simicska nem részletezte. Ezt követően már szárnyra is keltek a pletykák, hogy Simicska lehívta a vételi opcióját, ám az értesülés végül úgy tűnik, tévesnek bizonyult.

Médiahadjárat indult ellene

Spéder vélhetően azért esett ki olyan hirtelen a pikszisből, mert túlzottan nagy befolyásra tett szert, ami zavarta a kormányfőt és köreit. Az üzletember gyengítése érdekében a kormánybarát sajtó igen kemény lejáratókampányba kezdett ellene. Elsőként a Fideszhez köthető, az Orbán-Simicska szakítás után, a Magyar Nemzet pótlására létrehozott Magyar Idők támadt Spéderre 2016. május 4-én még a Panama-iratok keltette nemzetközi offshore-botrány kapcsán. "Az indexnek is kínos az offshore botrány" című cikkükben írták, hogy az Index kiadójának tulajdonosa, Spéder is benne van az offshore-buliban. Ezt követően a szintén kormányközeli Pesti Srácok portál május 13-án arról írt, hogyan került Spéder érdekeltségébe a Magyar Postának szállító évi többmilliárdos forgalmat lebonyolító pénzszállító cég.

Ezután már körvonalazódott, hogy összehangolt akcióról lehet szó. A Magyar Idők június 2-án újra támadásba lendült: ezúttal már címlapon hozta a Spéder-Index offshore ügyét részletesen fejtegető cikkét. Felemlegették az Index korábbi offshore-kötődéseit. Június 6-án pedig Habony Árpád új, a Simicska-féle ingyenes napilap, a Metropol monopóliumát elsöprő, és helyette saját monopóliumot teremtő Lokál első, országos számában "Mit akar Spéder a pénzünkkel?" című cikkében a címlapon hozta a vállalkozó állítólagos ügyeit, sok találgatással megtoldva. A lap már a korábban is írt a Spéder köré fonódó takarékszövetkezeti balhéról és offshore témákban, de aznap koncentráltan, tömören összeszedte, szerintük mi is a takarékszövetkezeti integráció lényege és hogyan próbált a Spéder vezette FHB befolyást szerezni a takarékok irányítása felett.

Még aznap a másik nagy, még viszonylag frissen, Andy Vajna kormánybiztos által megszerzett és kormányközelivé formált csatorna, a TV2 ágyúi is beindultak: a "Rejtőzködő milliárdosok" című műsorban Spédert gazembernek állították be, aki képes lenne ellopni a kisembernek tekinthető takaréktulajdonosok és családjaik vagyonát. A műsorban kitértek a milliárdos által folytatott fényűző életvitelre is, szóba kerülnek budai villák, luxus autók, medencék. A riport több állítását később a HVG tételesen cáfolta. A riportról még Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke is azt nyilatkozta, hogy felfordul tőle a gyomra, és amúgy is jogsértő.

Június 8-án a rendőrség házkutatást tartott a vállalkozó budai házában, illetve az FHB-nál is sok iratot lefoglaltak. Spéder lakásán állítólag több hangfelvételt is találtak, amelyen Orbánnal, Lázár Jánossal és Rogán Antallal folytatott beszélgetések is vannak - ezt már a Simicska tulajdonolta Magyar Nemzet szivárogtatta ki.

Talán nem véletlen, hogy a korábban hasonló lejáratókampányt elszenvedett Simicska Lajos Magyar Nemzetében hozták le a Spéder lakásán lefoglalt hanganyagokat. A Pesti Srácok ugyanis június 16-án azt írta, hogy Simicska bejelentkezett az Index-birodalomra. Ráadásul a kormányközeli Lokál június 23-án már egy Simicska-Spéder médiakoalíciót vélt felfedezni. A napilap szerint "minden jel arra mutat, hogy szuperkoalíció van születőben". Június 27-én az Origo megírta, értesüléseik szerint a Simicskával üzletelő Michael McNutt vásárolta meg az Indexet, korábban az amerikai üzletember vette meg Simicska és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Class FM-et is. Később kiderült, hogy az Origo cikke alaptalan volt.

Leckézteti a lakájmédiát

Szeptember közepén első fokon Spéder pert nyert a Ripost ellen. Az FHB Bank korábbi vezetője azért perelt, mert az Ómolnár Miklós vezette portál lesifotókat közölt róla és Stumpf István alkotmánybíróról. Az ítélet szerint ezeket 15 napon belül el kellett volna távolítani az internetről, a fényképek máig ott vannak. Spéder arra hivatkozott a perindító keresetben, hogy tudta és engedélye nélkül fotózták az alkotmánybíróval, majd az így készült felvételeket sértő szöveg kíséretében nyilvánosságra hozták. Azt ugyan maga is elismerte, közszereplőnek számít, ám a kérdéses képek nem közszereplés, hanem "magánéleti események" alkalmával készültek. A fotókat Ómolnár lapja egy "névtelen szemtanúra" hivatkozva közölte le, s "túlzás nélkül filmbeillő jelenetnek" állította be a szituációt, ahol a folyamatosan oldalra tekingető felek konspirálnak. Ráadásul a lap az Index-tulaj mellett Stumpfot is belerángatta a lejáratásba: mind a címben, mind a szövegben a Spéder cégei ellen folyamatban lévő büntetőügyekhez kapcsolták az alkotmánybírót, külön kiemelve, hogy az üzletember a nála tartott házkutatás után nem sokkal futott össze vele - az "olvasóriporterük" szerint Stumpf "zavartan viselkedett". A Ripost a bíróságon arra hivatkozott, hogy "kötelességük" feltárni a közügyeket, a Fővárosi Törvényszék viszont nem találta fontos közszereplésnek, hogy Spéder és az egykori kancelláriaminiszter beszélget egy vásárcsarnoknál. Stumpf az atv.hu-nak azt mondta, alkotmánybíróként nem minősítheti a róla szóló cikkeket, mert ez politikai megnyilvánulásnak számítana.

Vélhetően hasonló ítélet várható a Spéder kontra TV2 ügyben is, hiszen Andy Vajna csatornája is az üzletember magánéletében vájkáló riportot közölt, aminek nyilvánvalóan a lejáratás volt a célja. Az üzletember minden sértő állításért több százezret, plusz minden lesifotóért 100 ezer forintot, összesen 5,7 millió forint sérelemdíjat követel, s azt, hogy a bíróság tiltsa el Vajna tévéjét a további jogsértéstől és tüntessék el honlapjukról az anyagot. Egyébként a TV2 ügyvédje is arra hivatkozott, hogy "fontos közügyeket tártak fel".

Egy bankár felemelkedése és bukása
Spéder Zoltán, miután 2006-ban haraggal megvált az OTP Bankban betöltött pozíciójától, megfogadhatta, hogy megcsinálja az ellen OTP-t. Későbbi lépései legalábbis ebbe az irányba mutattak. 2007-ben 5 százalék feletti részesedést szerzett az FHB Bankban és elkezdett építkezni. A 2008-2009-es válság ezt a bankot ugyanúgy megviselte mint a többit, az FHB Jelzálogban Nyrt.-nek a talpon maradáshoz állami tőkeinjekcióra is szüksége volt, 30 milliárdot kapott 2009-ben. Ez azonban szemet szúrt a Európai Bizottságnak, ezért az FHB idő előtt, 2010-ben visszafizette az állami kölcsönt, ami súlyosbította helyzetét. A tőkehiányos állapot nem szűnt meg, ebből úgy próbált kitörni, hogy 2010-ben a Fidesz-kormánytól kért segítséget. Sokan ezzel hozzák összefüggésben az FHB máig rejtélyes 2012-es 102 millió euró értékű devizakötvény-kibocsátását, amiről ma sem tudni, ki jegyezte le valójában. Banki körökben tudni vélik, hogy áttételeken keresztül valamelyik állami intézményhez kerültek és tulajdonképpen közpénzből finanszírozták Spéder ügyleteit.
A bank látható terjeszkedése is innen datálható. 2013-ban a Magyar Posta kiemelt partnere lett, átvéve az addig ezt a pozíciót betöltő Erste Bank helyét. Ám elődjénél jóval tovább terjeszkedett a Spéder-bank, mert míg az előbbi az értékpapírok és bankbetétek terén segítette a postát, az FHB a közös üzletekre is hajtott. A 444.hu idézi Németh Lászlónét, a Miniszterelnökség ez idő tájt a területért felelős államtitkárát, aki a parlament törvényalkotási bizottsága előtt elismerte, hogy az FHB-t a kormányban választották ki a Magyar Posta kiemelt partnerének, és semmilyen pályáztatás nem volt a döntés előtt. Némethné ezt zavarosan azzal magyarázta, hogy „2013. évben, amikor ez a megállapodás megköttetett, nagyon gyors döntést kellett hoznunk”.
A posta korábbi vezérkarát rövidesen FHB-s emberekre cserélték és segítségükkel újabb üzleteket kötött Spéder. Nagy viták közepette megkezdődött a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása is, szintén Spéderhez közelálló vezetők segédletével. Így már két irányba terjeszkedhetett az FHB Jelzálogbank, és mind többen tették fel a kérdést meddig engedik. Ugyanis, bár egy friss törvény diktálta ütemben hajtották igába a korábban önálló takarékszövetkezeteket, az FHB bekapcsolódásával kiviláglott a szándék, hogy előbb vagy utóbb az átalakítás hasznát a Spéder-birodalom aratja le.
2014-ben az FHB-csoport újabb tőkeinjekciót kapott: az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. vette meg 28,5 milliárdért az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 49 százalékát. A Postát sorozatos támadások érték, mert szakértők sokallták az árat egy olyan bank feléért, ami soha egyetlen forint nyereséget sem termelt, de az FHB-közeli vezetők azzal takaróztak, hogy ekkorra már beindult a Magyar Posta, a takarékok és az FHB integrációja, ezért megéri elmélyíteni az együttműködést. Az együttműködés nagyobbrészt egyirányú volt, ami a múlt év végi, mintegy 30 milliárd forintos tőkeemelésben csúcsosodott, amit a Takarékbank és néhány takarékszövetkezet "dobott össze" az FHB javára.
A takarékszövetkezetek integrációja bonyolult, kereszttulajdonlások sorozatával alábástyázott rendszerré növekedett. E monstrum a rezsiszámlákat, az FHB-t, a takarékok pénzét és a postai infrastruktúrát köti össze. Az építkezés politikai felügyelete 2016 nyaráig a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, azon belül Németh Lászlóné államtitkárhoz tartozott. Spéder bukásáról fideszes körök azt terjesztik, az volt a fő gond, hogy túl sokat akart magának. Nem arra kapott megbízást, hogy magának építsen birodalmat, hanem hogy építse ki a rendszert, így megszolgálva azt, hogy az állam megmentette a bankját. Ehelyett azonban az utóbbi évek számos lépése arról szólt, hogy az FHB vezető pozíciója megkerülhetetlen legyen, és ennek betetőzése lett volna az idén június 15-i takarékbanki közgyűlés, ahol a takarékoknak be kellett volna vásárolniuk az FHB-ba, vagyis a két pénzügyi intézmény teljesen összenőtt volna, de az irányítás az FHB-hoz kötődő embereknél marad. Erre célzott Demján Sándor, amikor parazitához hasonlította az FHB-t, Orbán Viktornak írt levelében - írta a végkifejletről a 444.hu.
A Miniszterelnökség átszervezésével a fejlesztési tárcához került a posta, a takarékok, valamint a Magyar Fejlesztési Bank irányítása és a Bártfai-Mager Andrea vezette kormánybiztosság első intézkedése volt a Spéder-féle vezetők eltávolítása. Idő kérdése volt, hogy más gazdasági érdekeltségeiből mikor és hogyan szorul ki a valamikor szép reményeket dédelgető bankár. Az múlt hét pénteki bejelentés az FHB-s pozíciója feladásáról váratlannak mondható, de a néhány héttel ezelőtti kényszerű kivonulása a BIF Nyrt. ingatlancégből jelezte, komoly erők munkálkodnak Spéder ellehetetlenítésén. Spéder FHB-s részvényeit olyan takarékszövetkezetek vették meg, amelyeknek közvetetten ő segített tulajdonrészt szerezni a Takarékbankban, így a történet végére még korai lenne pontot tenni.

A nemzetiségek jogaiért felelős ombudsmanhelyettes közlése szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés önmagukban az emberi méltósághoz való alapjoggal ütköző jelenségek. Szalayné Sándor Erzsébet a hétfőn tartott szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából adott ki közleményt.