népszavazás;bérplafon;

- Bérplafonról nem dönthet a nép

Az állami cégeknél alkalmazandó 2 millió forintos bérplafonról szóló népszavazásról vitázott szerdán az Országgyűlés. A kérdés feltevését Kész Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte. Kevesebb, mint 200 ezer, de több mint 100 ezer támogató aláírás érkezett, így a referendum kiírásáról a Háznak kellett döntenie.

Vas Imre (Fidesz) azt magyarázta: a kezdeményező nem tudott 200 ezer támogató aláírást összegyűjteni, így szerinte a referendumon alacsony lenne a részvétel, ezért inkább maradjanak a 2 millió forint fölötti állami fizetések. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint “a pofátlanul magasra emelt” állami cégvezetői fizetéseket vissza kell venni havi 2 millió forintra. Kijelentette: ezt a Fidesz korábbi kampányokban többször megígérte, ám kormányon az összeget ismét megemelte, amikor saját embereit ültette pozícióba. Utalt arra: az aláírásgyűjtés nehezebb volt, mint régebben, mert szerinte korábban senkinek sem kellett attól tartania, hogy ha aláír egy népszavazást kezdeményező ívet, “akkor repül az állásából”.

A referendumot kezdeményező Kész Zoltán független képviselő szerint a kormányoldal Magyarország többségével helyezkedik szembe, ha nem javasolja a népszavazás kiírását. Rubovszky György (KDNP) arról számolt be, hogy pártja nem támogatja a referendumot. Így - mivel sem a Fidesz, sem a KDNP nem támogatja a kezdeményezést -, abból nem lesz semmi, maradnak a 2 millió forint fölötti állami fizetések a kiváltságosoknak.

Több mint egy hónapos időhúzás után a kormány összehívta a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, a mai egyeztetésen a kabinet be nem tartott ígéretei szolgáltatják a fő témát. A Pedagógusok Szakszervezete már az Alkotmánybíróságot is megkereste az alaptörvény-ellenes intézkedések miatt, amiket a kormány az egyébként szintén törvénytelenül működő Köznevelési Kerekasztallal fogadtatott el.