Közös levelet írtak az Európai Bizottság (EB) vezetőinek Népszabadság ügyében a Párbeszéd Magyarországért, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP európai parlamenti képviselői. Ujhelyi István a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta a levél kapcsán, hogy ez a téma részben magyar belügy, ezzel együtt a magyar kormány szembe megy az európai értékekkel és szerződésekkel. Azt hangoztatta, hogy nem a források megvonását szeretnék elérni, hanem azt, hogy Brüsszel tartassa be az európai szabályokat a magyar kormánnyal. A levélben azt a kérdést teszik fel Jean-Claude Junckernek és Frans Timmermansnak – az EB elnökének és alelnökének –, hogy aggodalmuk kifejezésén túl, milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni a sajtószabadság védelmében. A levél azt is felveti, hogy az eredménytelen népszavazás körüli kommunikáció és a Népszabadság „precedens nélküli bezáratása” elég bizonyíték-e arra a bizottság számára, hogy a demokrácia sérelme rendszerszintű mértéket öltött Magyarországon, és ennek nyomán elindítják-e a jogállamisággal kapcsolatos eljárást a magyar kormánnyal szemben.
Bombaként robbant szombaton a hír, amely azóta bejárta a teljes világsajtót, hogy a lap kiadója, a Mediaworks Zrt. felfüggeszti a Népszabadság megjelenését. A dolgozók vasárnap kezdtek volna a Bécsi úti régi-új székházban, ahová a Futó utcából dobozolva átvitték a személyes holmijukat is, amelyekhez eddig nem fértek hozzá. Szerdán hármas csoportokban végre beengedték őket, a dobozokat a földszinten felhalmozva találták - számolt be lapunknak a történtekről Csepelyi Adrienn újságíró. Az előre beszámozott dobozokat ki kellett nyitniuk a biztonsági emberek előtt, hogy nincs-e bennük leltári számmal ellátott cégtulajdon. Magyarul: nem loptak-e. Az egész eljárás megalázó volt - mondta Csepelyi. A lap egy másik munkatársától úgy értesültünk, hogy Murányi András főszerkesztő az újonnan kinevezett Door Tamás megbízott vezérigazgatóval tárgyalt, részletekről eddig nem érkezett hír.
A lap munkatársainak videója a felszámolt szerkesztőség holmijáról FORRÁS: FACEBOOK
Egy válaszlevél
A Népszava birtokába jutott az a levél, amelyet Kálmán Erika HR-PR igazgató küldött a brit Financial Times magyarországi tudósítója, Andrew Byrne kérdéseire.
A tudósító első kérdése az volt: VCP még egyértelműen tulajdonosa a Mediaworksnek? A válasz szerint a tulajdonlás nem változott 2014 óta.
„Miért hozták meg azt a döntést, hogy bezárják a Népszabadságot, ahelyett, hogy átszervezték volna a társaságot, vagy tárgyalást kezdtek volna a szerkesztőség általi kivásárlásról?” – szólt a második kérdés. A válasz szerint az általánossá vált félreértés ellenére a Népszabadságot nem zárták be, csak felfüggesztették a működését. Továbbá a Mediaworks a 2014 szeptemberi kezdetek óta számos lépést tett a Népszabadságnál keletkezett jelentős veszteség csökkentésére. Ilyen intézkedés volt az újság és a honlap újratervezése, új főszerkesztő kinevezése, illetve a költségek csökkentése. Noha részleges sikert értek el, nem voltak képesek kompenzálni az előfizetői kör további jelentős csökkenését, s két év alatt nem tudták a lap üzleti ügyeit pozitív irányba fordítani, legalább nullszaldóssá tenni – tette hozzá Kálmán Erika.
Hozzátette: a Népszabadság 2007 óta folyamatosan veszteséget termelt, összesen több mint 5 milliárd forint értékben. „Az általános üzleti gyakorlatnak megfelelően egy társaság valamennyi üzletágának legalább nullszaldósnak kell lennie, vagy legalább léteznie kell egy megvalósítható, reális üzleti tervnek e cél elérésére. A Mediaworks-csoportban érdekelt felek legjobb érdekét szem előtt tartva a Népszabadság működtetését fel kellett függeszteni, s a különböző érdekelt felekkel konzultálva új üzleti modell kidolgozását kellett kezdeményezni.” A válasz szerint a Mediaworks aktívan kezdeményezi a tárgyalásokat a szerkesztőséggel és más érintettekkel. Ennek igazolására csatolták az elmúlt napokban kiadott sajtóközleményeiket.
Az FT újságírója arra is rákérdezett, hogy szerepet játszott- e politikai nyomásgyakorlása lap bezárásában. A válasz hangsúlyozta, „a Népszabadságot nem bezártuk, hanem felfüggesztettük. Ez tisztán üzleti döntés volt abból a célból, hogy újraformáljuk a lap üzleti stratégiáját. Nem játszott szerepet politikai nyomás.”
A VCP felügyelőbizottságát (fb) értesítették előzetesen a döntésről, hogy bezárják a lapot? – kérdezte Byrne. A válasz szerint valamennyi érintett, törvény által előírt vállalati testület részt vett a döntéshozatalban, de a VCP fb-je nem tartozik ebbe a körbe. Mint ismert, Martonyi János és Andreas Rudas is tagja az fb-nek.
Az FT újságírója rákérdezett arra is, hogy a Népszabadság fedezetként felajánlott védjegyeinek értékét – a Mediaworks által az MKB Banktól pénzügyi tranzakciókhoz igénybe vett kölcsön kapcsán –, leértékelte-e az újság bezárása. Arra is kíváncsi
volt, kinek lehet jogigénye a lap szellemi tulajdonára.
A válasz szerint nem kommentálhatják a Mediaworks pénzügyi tranzakcióinak részleteit, de „megjegyezzük, hogy a Mediaworks valamennyi védjegyét fedezetként felajánlották az akvizíció feltételeinek részeként”. Kálmán Erika megjegyezte, általánosságban bármely finanszírozó bank pozitív fejleménynek tekintheti az olyan lépéseket, amelyek bizonyíthatóan növelik az adós általános nyereségességét, így egy üzletág veszteségének csökkentését vagy teljes megszüntetését. Ilyen körülmények között valószínűtlen lenne, hogy egy bank ne adná meg az engedélyét a vagyontárgyak átruházásához, ha az szükséges, például egy potenciális szerkesztőségi kivásárlásnál – tette hozzá.
A Mediaworks válaszai tehát megismétlik az eddigi „érveket”, de elismerik: a cég valamennyi védjegyét felajánlották fedezetként ahhoz a kölcsönhöz, amit sokak szerint a Pannon Lapok megvásárlásához vettek fel az MKB Banktól.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa alapján még nem emelkedett jogerőre az MKB Bank által a Népszabadság és Népszabi védjegyoltalmakra alapított jelzálog-bejegyzési igény - írta a 24.hu. Mindez azért fontos, mert a jelzálog megléte elég komoly nehézséget okozhat a lap esetleges eladásakor, legalábbis ha a szerkesztőség továbbra is használni kívánja eddigi nevét a majdani új tulajdonos kötelékében. A védjegy megléte esetén ugyanis a jelzálogjogosult bank jóváhagyását is meg kellene szerezni egy esetleges adás-vételi szerződéshez. Az SZTNH adatbázisa alapján az idén augusztus 11-én érkezett be hozzájuk a kérelem a jelzálogjogra, majd az intézkedésre szeptember 12-én került sor. Ezt követően szeptember 13-án adták postára az egyik (Népszabadság), 19-én a másik (Népszabi) határozatot, ami mostanáig még nem lépett hatályba, legalábbis az SZTNH honlapja szerint.
