Eddig szokatlan, nyilvános szakmai egyeztetést rendeztek tegnap a svájci finanszírozású Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretében, hogy segítsék a januártól bevezetni tervezett új háziorvosi törzskartonok tartalmának elfogadását. A találkozón az egészségügyi államtitkár kiemelte, a háziorvosi rendszer megújítása nélkül nem lehet az ellátás más területein sem érdemi változásban reménykedni. Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, a majdnem húsz éve létező háziorvosi törzskarton megújításával többet tesznek a magyar betegek érdekében, mint az elmúlt egy év összes egyéb intézkedésével, de ebben az esetben nem a kormány határozza meg az irányt, hanem a szakmának kell megegyezésre jutni.
Papp Magor kiemelte, ma nem ritka, hogy a rendelők számítógépei automatikusan frissítenek, ez a mechanikus megújítás azonban nem ad valódi új információt a páciensekről. A háziorvosként is dolgozó programvezető szemléletváltásról beszélt, amikor felvetette, hogy a magyar nyelv eddig nem ismerte az egészséges ellátott fogalmát, ők azok, akik megelőzés vagy szűrés miatt keresik fel az ellátórendszert. A programban dolgozók célja épp ennek a szemléletnek a kiterjesztése, ehhez azonban szükség van arra, hogy valós és az eddiginél részletesebb adatokkal rendelkezzenek az emberek állapotáról. A csapatmunka célja, hogy a megelőzés hatására emelkedjen a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma.
Papp Magor a javaslatot ismertetve elmondta, a törzskarton frissítése ápolói kompetencia lesz, de eredményét az orvos hagyja jóvá, és egyben dönt a páciens további ellátásáról. Egy praxisban az összes törzskarton frissítését három év alatt kell elvégezni. Az eddigi tapasztalatok szerint indokolatlan a félelem, hogy a lakosság nem vesz részt az adatgyűjtésben, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű területeken két és fél év alatt elérték a lakosság 81 százalékát. Fél évre előre tervezett szervezéssel biztosítható, hogy az emberek megjelenjenek a rendelőkben, s aki „papírt kap” az állapotáról, az később is komolyabban veszi a vizsgálatokat. Az adatgyűjtés fontosságát jelzi, hogy szívritmus-zavartól magas vérnyomáson és cukorbetegségen át daganatokig sokféle bajt szűrtek ki időben, megállapították, hogy a magyar lakosság nagyon rosszul lát és a szájakban katasztrófa van, továbbá rengeteg a depressziós, sőt az öngyilkossági gondolatokat fontolgató is.
A program szakmai vezetője szerint azt mindenképpen rögzíteni kell, hogy az illetőnek milyen a cselekvőképessége, az idősödő ember demenciában szenved-e, van-e tartós mozgáskorlátozottsága, milyen az iskolázottsága és a gazdasági aktivitása, allergiában szenved-e, milyen gyógyszereket szed és milyen védőoltásokat kapott, valamint van-e valamilyen krónikus betegsége. Ezek mellett rögzíteni akarják a családi háttér gyakori betegségeit, a személyes rizikófaktorokat a mozgásszegény életmódtól az alkoholfogyasztásig. Papp Magor hangsúlyozta viszont, hogy senkit nem köteleznek az adatok megadására.
Az eddigi szakmai visszajelzések alapján nem lesz része az állapotfelmérésnek a fizikai vizsgálat és megfontolják, hogy a 65 év fölöttiek adatait milyen részletességgel rögzítsék. Azt is sok helyről jelezték, hogy kicsi a rendelő, nem tudnak önálló helyiséget biztosítani a beszélgetésekre, de több praxis összefogásával ezek a gondok orvosolhatók. Az alapok tisztázásával párhuzamosan a háziorvosok teljesítményének mérése is pontosabb lesz, az eddiginél több szabadságot kaphatnak gyógyszerfelírásban, műtét előtti kivizsgálásban, hosszabb távon pedig ezen a bázison lehet megújítani a szakellátás rendszerét is.
A felnőtt praxisok kérdőívéről is folytatódnak a megbeszélések, október második felében pedig a gyermekorvosi körzetek és a védőnők véleményét is összegzik – hangzott el a szakmai találkozón.
