Moszkvában még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy valakinek eszébe jusson a 2017-től, az orosz büntetőtörvénykönyv módosítása nyomán létrejövő kényszermunka táborokat a hírhedt GULAG-hoz hasonlítani. Ezért aztán a hangsúlyt több hírportál arra helyezi, hogy nincs másról szó, minthogy az elítélteket távol a lakóhelyüktől dolgoztatják emberi körülmények között.
A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva egy moszkvai illetékes azokhoz hasonlította a kényszermunkára küldendők helyzetét, akik otthonuktól távol munkásszállásokon élve dolgoznak. Csupán néhány nem lebecsülhető korlátozást tett szóvá, például azt, hogy a kényszermunkás nem választhatja meg munkája jellegét, és engedély nélkül el sem hagyhatja a javítótábort. Arról nem beszélve, hogy abba sem lehet beleszólása, hová küldik. Márpedig ezek a helyek már Moszkvától való távolságuk miatt sem ígérnek semmi jót.
Január elsejétől az első négy, úgynevezett javító központ a megreformált korábbi telepek helyén nyílik meg. Az egyik az Ural hegységen túli, szibériai Tyumenyi területen, ahol az 1 435 200 négyzetkilométer nagyságú megyében még másfélmillió ember sem él. Az itt lévő Isim városka, ahol a telep majd működik, mindössze 65 ezer lakosú. Az oroszokon kívül, kazahok, németek, tatárok, ukránok, örmények, fehéroroszok, csuvasok, azerik, tadzsikok és üzbégek lakják.
A másik javítótábor a Sztavropoli határterületen lévő, egykoron hadifogolytáboráról ismert Georgijevszkben várja az elítélteket. Gyér lakosú a harmadik: a Tambovi területi Zeljonij település, de éghajlata és fekvése miatt elviselhetőbb, mint a Tengermelléki határterületen lévő Usszurijszk, amely Moszkvától a legtávolabb, a Japán tengerhez közel fekszik. A későbbiekben a többi között Baskíriában, a Bajkálon túli területen és Karéliában is nyitnak nevelő táborokat.
Papíron sok minden elfogadhatónak tűnik. Mint erről a NEWS.ru hírportál beszámol, a büntetés egyharmadának letöltése után az elítélt - jó magaviselete esetén - jogot kap arra, hogy családjával a telepen kívül lakjon. Az elítélttel munkaszerződést kötnek, a telepen hozzáférhet mobiltelefonhoz és internethez, orvosi ellátásban részesül, sőt 18 napos szabadságra is mehet, ha eltöltött fél évet munkával. Fizetés is jár az elítéltnek, ebből azonban 20 százalékot levonhat az állam, a lakhatást és az okozott kárt is meg kell térítenie. A kisebb szabálytalanságokat büntetik, a nagyobbakért büntetőtáborokba helyezés jár.
Alekszandr Szolzsenyicint ábrázoló bábut akasztottak a moszkvai Gulag Múzeum kapujára, a figura mellére tűzött tábla árulónak, lelkiismeretlen hazudozónak és a haza első számú ellenségének nevezte a Nobel-díjas orosz írót- közölte az MTI. A Gulag kényszermunkatáborainak poklát elsőként leíró Szolzsenyicin bábuját az orosz média szerint a Forradalmár Kommunista Ifjak Uniója akasztotta fel a múzeum kapuja előtt.
Szolzsenyicin remekműve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja a sztálini diktatúra által létrehozott Gulag világ megrázó krónikája. Az ifjú kommunisták nemcsak a világhírű írót vádolták hazugsággal, hanem a Gulag múzeumot is, amiért „az író hazugságainak folytatója”, így "az áruló és az áruló múzeum" szorosan összetartozik.
Roman Romanov, a múzeum igazgatója szerint ez az eset is – de számos más is – arra világít rá, hogy az oktatási minisztériumnak szövetségi szinten újra kell gondolnia a tanterveket. Figyelmeztetett, hogy veszélyes az a mentalitás, miszerint elenyésző az áldozatok száma az erős ország építésének tükrében, hiszen aki ebben hisz, az képes az akkori kegyetlenségeket megismételni.
Idén tavasszal az Ural hegység nyugati lábainál fekvő Komiföld, amelyet szélsőséges kontinentális és sarkvidéki éghajlat jellemez, javaslattal fordult az alsóházhoz. Azt kezdeményezik, hogy a javító táborok önálló egységeket hozhassanak létre a nagy építkezéseken és gyárakban. Ezzel tulajdonképpen olcsó szakképzetlen munkaerőhöz juthatnának, és mint mondják, megszabadulhatnának a gazdasági migránsoktól is. Ezt a lehetőséget csak az enyhébb büntetésben részesülőknek biztosítanák.
De elhangzott olyan javaslat is, hogy a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-szoroson átívelő híd építésébe is vonják be az elítélteket, akik jól vizsgáztak Szocsi rendbetételén. Az Állami Dumában azt is megpendítették, hogy a 2018-as futball-világbajnokság építkezéseinél is vegyék igénybe több tízezer elítélt munkáját.
Ötletekben nincsen hiány. Sok emberben azonban felvetődik az a kérdés, hogy ezek a táborok miben fognak különbözni a sztálini munkatáboroktól? Mi biztosítja, hogy a papíron lefektetett jogok érvényesülni fognak, és a bánásmód is merőben eltér majd a Gulagon tapasztalt embertelenségtől? Az őrséggel, az adminisztrációval szembeni tiszteletlenség például elég ahhoz, hogy valakit szigorúbb táborba zárjanak. Márpedig a magatartás megítélése elég szubjektív alapokon nyugszik. Ezért csak reménykedhetnek az elítéltek abban, hogy a törvények betartása esetén jobb körülmények között dolgozhatnak, mint eddig.