Népszabadság;MÚOSZ;Tóth Károly;

- Lemondatnák a MÚOSZ ügyvezető elnökét

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke gazdasági és nem politikai döntésnek tartja a Népszabadság kiadásának felfüggesztését. Tóth Károly a Hír Televíziónak magánvéleményét fogalmazta meg. Azt mondta: hónapok óta lehetett tudni, hogy a lapkiadót eladják, így előbb is léphettek volna azok, akik most sajnálják, hogy korábbi formájában megszűnik a Népszabadság.

Elsősorban erre a véleményre hivatkozva szólítja fel Tóth Károlyt a lemondásra a MÚOSZ több tagja. Ezt írják:

Ön a Népszabadság felfüggesztése kapcsán a HírTV-nek adott nyilatkozatával is méltatlanná vált arra, hogy a nevét bármilyen összefüggésben is együtt említsék a magyar újságírók szakmai szervezetével. Amikor a hazai sajtó egésze – pártállástól függetlenül, gyakorlatilag egyöntetűen – szolidaritását fejezi ki a Népszabadság alkotó közösségével, és a sajtószabadság elleni újabb támadásként értékeli a napilap ellehetetlenítését, szövetségünkre nézve vállalhatatlan az Ön nyilatkozata. Mint ahogyan vállalhatatlan az is, hogy a MÚOSZ – a hazai sajtó egyik, ha nem a legfontosabb érdekvédelmi, szakmai szervezeteként – nem ad ki egy határozott, a történteket mélységesen elítélő állásfoglalást.

Tisztelt Tóth Károly Úr! 

Felszólítjuk Önt arra, hogy a MÚOSZ nevében, önhatalmúlag ne nyilatkozzon, ne folytassa e patinás szövetség lejáratását!

Felszólítjuk arra is, hogy a jogi helyzet tisztázásáig állítsa le az október elsejével elindított küldöttállítási folyamatot! 

Végezetül pedig felszólítjuk arra, hogy a jogi helyzet rendezéséig, a tisztújítási folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében a MÚOSZ irányítását adja át egy ügyvezető szakmai grémiumnak!

Az első aláírók:

Árpási Zoltán, Bódi Ágnes, Dunay Csilla, Eötvös Pál, Ezer László, Gönczi Mária, Hárshegyi János, Keleti Éva, Kleer László, Komlósi Gábor, Sárosi Péter 

A BKV-ügyben tett nyomozati vallomások és a sajtóban az ügyről megjelent információk pontos kronológiája arra utal, hogy a sajtóban megjelentek és a későbbi vádlottak vallomásai között ok-okozati összefüggés van. Az idézett vallomásrészletek azt igazolják, hogy a nyomozati munka célja elsősorban bizonyos politikusokra vonatkozó vallomás kicsikarása volt. A BKV-ügyről szóló sorozatunk második része.