Varga Mihály gazdasági miniszter hétfőn sürgősséggel benyújtotta, a parlament pedig tegnap meg is szavazta az adótitkok kiterjesztését célzó, az adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatát. A törvény kihirdetése után adótitokká válik az adózó és a támogatott megnevezése, továbbá a tranzakciók összege is – az adó-kedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Csak a semmitmondó éves összesített adatokat lehet majd megtudni. Ez vonatkozik a társasági adóból (tao) adható sporttámogatásokra is.
A jogi szöveg valójában azt jelenti, hogy ezen túl szinte lehetetlen lesz követni, hogy a cégek kinek, mennyi pénzt utalnak át sporttámogatás címén és azt sem lehet megtudni, hogy a kedvezményezett sportegyesületek a támogatást mire használták fel. Egy másik törvénymódosítás szerint már a budapesti olimpia támogatására is fordítható a taokedvezmény, ami még a sportegyesületeknél is áttekinthetetlenebb pénzmozgásokat tesz lehetővé. A látvány-csapatsport egyesületek mellett a cégek filmalkotásokat és előadó-művészeti szervezeteket is támogathatnak.
A taopénzek útját eddig sem volt könnyű követni. A Transparency International (TI) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és az 5 úgynevezett látványsport-szövetséget is megkérdezte, hogy a taokedvezmény bevezetése óta mely cégek, milyen klubokat, mekkora összegekkel támogatták. Sokatmondó, hogy egyetlen szervezet sem közölt adatokat, ezzel szemben különböző indokokkal, de lényegében adótitokra hivatkozva tagadták meg a válaszadást – nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Ezért a szervezet valamennyi megkérdezettel szemben keresetet nyújtott be a bírósághoz. Az első perre idén december 8-án kerül sor. Úgy tetszik a mostani törvénymódosítással szentesítenék” a válaszok megtagadását.
Az Alaptörvény és az információszabadságról szóló törvény ilyen adatmegtagadási jogcímet nem tesz lehetővé, hiszen minden polgárnak joga hozzájutni a közérdekű adatokhoz – fejtette ki Ligeti. Ezt az alapvető jogot pedig csak kényszerítő körülmények miatt, más alapvető jog érvényesülése érdekében arányosan lehet korlátozni. Kérdés, hogy az adótitok felülírhatja-e a közérdekű adathoz jutás alapvető jogát – tette hozzá Ligeti.
A TI tavaly októberi tanulmánya szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz, amelyek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások – így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány pedig úgy kapta meg ennek a 12 százalékát, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a taotámogatás, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda is 1,26 milliárd taopénzt kapott 2015-ben.
Mindez bizonyítéka annak,hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látvány-csapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat – írja a TI.
Vélhetően nemcsak a hoppon maradt (foci)klubok, de a színházi élet egyes szereplői is méltatlankodnak az elosztás fonákságai miatt. Egyrészt töredékét kapják a látványsportnak juttatott összegnek, 2014-ben például csak 17 milliárd jutott a művészetre, másrészt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója korábbi nyilatkozata szerint sem azokhoz került, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. Ezért szakmai szervezetek a taorendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartják kívánatosnak. A mostani törvénymódosítás nem segíti ezt a törekvést.
Olyan tényekkel nem rendelkezik a TI, amellyel számvevőszéki vizsgálatot indítványozhatna, de rengeteg szóbeszéd járja, hogy a taopénzek egy részét vissza kell folyatni bizonyos zsebekbe. Ellenzéki politikusok szerint a taobefi zetések ellentételezéseként az adott cég jelentős állami vagy uniós közbeszerzési megbízásokhoz juthat és ez fordítva is igaz lehet.
Az MSZP közleményben kért elnézést mindenkitől, miután a frakciójuk a Fidesszel és a KDNP-vel együtt tévedésből megszavazta a taopénzek titkosításáról szóló kormányzati javaslatot. A szocialisták most Áder Jánoshoz fordulnak, hogy a köztársasági elnök ne írja alá az adótörvények módosítását – még tévedésből se.
A Fidesz-frakció támogatja a módosítást, mert így „kevesebb lesz az adótitok és bővül a megismerhető adatok köre”.