adókedvezmény;közpénz;sporttámogatás;TAO;

A felcsúti stadionra adott eddigi támogatások háttere ismert, de a jövőben nem tudjuk meg, hogy kik az adójukat felajánlók FOTÓ:

- Szigorúan titkosított sporttámogatások

Egy sürgősséggel elfogadott törvénymódosítással szinte teljesen titkosította az Országgyűlés a társasági adóalapból sporttámogatásokra átutalt összegekkel, a taóval kapcsolatos szinte valamennyi adatot. Ezzel együtt több száz milliárd forintnyi adókedvezmény útja sem lesz követhető. Orbán Viktor szerint a társasági adó magánpénz, a szakértők viszont közpénznek tartják.

Varga Mihály gazdasági miniszter hétfőn sürgősséggel benyújtotta, a parlament pedig tegnap meg is szavazta az adótitkok kiterjesztését célzó, az adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatát. A törvény kihirdetése után adótitokká válik az adózó és a támogatott megnevezése, továbbá a tranzakciók összege is – az adó-kedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Csak a semmitmondó éves összesített adatokat lehet majd megtudni. Ez vonatkozik a társasági adóból (tao) adható sporttámogatásokra is.

A jogi szöveg valójában azt jelenti, hogy ezen túl szinte lehetetlen lesz követni, hogy a cégek kinek, mennyi pénzt utalnak át sporttámogatás címén és azt sem lehet megtudni, hogy a kedvezményezett sportegyesületek a támogatást mire használták fel. Egy másik törvénymódosítás szerint már a budapesti olimpia támogatására is fordítható a taokedvezmény, ami még a sportegyesületeknél is áttekinthetetlenebb pénzmozgásokat tesz lehetővé. A látvány-csapatsport egyesületek mellett a cégek filmalkotásokat és előadó-művészeti szervezeteket is támogathatnak.

A taopénzek útját eddig sem volt könnyű követni. A Transparency International (TI) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és az 5 úgynevezett látványsport-szövetséget is megkérdezte, hogy a taokedvezmény bevezetése óta mely cégek, milyen klubokat, mekkora összegekkel támogatták. Sokatmondó, hogy egyetlen szervezet sem közölt adatokat, ezzel szemben különböző indokokkal, de lényegében adótitokra hivatkozva tagadták meg a válaszadást – nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Ezért a szervezet valamennyi megkérdezettel szemben keresetet nyújtott be a bírósághoz. Az első perre idén december 8-án kerül sor. Úgy tetszik a mostani törvénymódosítással szentesítenék” a válaszok megtagadását.

Az Alaptörvény és az információszabadságról szóló törvény ilyen adatmegtagadási jogcímet nem tesz lehetővé, hiszen minden polgárnak joga hozzájutni a közérdekű adatokhoz – fejtette ki Ligeti. Ezt az alapvető jogot pedig csak kényszerítő körülmények miatt, más alapvető jog érvényesülése érdekében arányosan lehet korlátozni. Kérdés, hogy az adótitok felülírhatja-e a közérdekű adathoz jutás alapvető jogát – tette hozzá Ligeti.

A TI tavaly októberi tanulmánya szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz, amelyek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások – így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány pedig úgy kapta meg ennek a 12 százalékát, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a taotámogatás, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda is 1,26 milliárd taopénzt kapott 2015-ben.

Mindez bizonyítéka annak,hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látvány-csapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat – írja a TI.

Vélhetően nemcsak a hoppon maradt (foci)klubok, de a színházi élet egyes szereplői is méltatlankodnak az elosztás fonákságai miatt. Egyrészt töredékét kapják a látványsportnak juttatott összegnek, 2014-ben például csak 17 milliárd jutott a művészetre, másrészt Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója korábbi nyilatkozata szerint sem azokhoz került, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. Ezért szakmai szervezetek a taorendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartják kívánatosnak. A mostani törvénymódosítás nem segíti ezt a törekvést.

Olyan tényekkel nem rendelkezik a TI, amellyel számvevőszéki vizsgálatot indítványozhatna, de rengeteg szóbeszéd járja, hogy a taopénzek egy részét vissza kell folyatni bizonyos zsebekbe. Ellenzéki politikusok szerint a taobefi zetések ellentételezéseként az adott cég jelentős állami vagy uniós közbeszerzési megbízásokhoz juthat és ez fordítva is igaz lehet.

Az MSZP közleményben kért elnézést mindenkitől, miután a frakciójuk a Fidesszel és a KDNP-vel együtt tévedésből megszavazta a taopénzek titkosításáról szóló kormányzati javaslatot. A szocialisták most Áder Jánoshoz fordulnak, hogy a köztársasági elnök ne írja alá az adótörvények módosítását – még tévedésből se.

A Fidesz-frakció támogatja a módosítást, mert így „kevesebb lesz az adótitok és bővül a megismerhető adatok köre”.

Kommunista trükk a közpénz
Orbán Viktor a felcsúti stadionavatón egy újságírói kérdésre adott válasza szerint: "A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg és a vállalkozók döntötték el, hova adják. Hol Debrecenbe, hol a Fradinak, hol ide, Felcsútra, egyébként az ország sok száz más településére. Ez a vállalkozók pénze, ők használták föl, ezért nem közpénz".
Ha önkéntes lenne az adófizetés és mindenki maga dönthetne arról, mennyivel járul hozzá az ország egészségügyi, oktatási, védelmi és egyéb szükségleteihez akkor magánpénzként lehetne kezelni ezeket a pénzeket - mondta a Népszavának Csillag István közgazdász. Csakhogy ezeknek a szükségleteknek a finanszírozását kötelező erővel, adókból szedi be az állam. Lehetőséget kaphatnak az adózók, hogy a befizetéseik egy részét meghatározott célra fordítsák, ezért ezek a közpénznek "megpántlikázott" fölhasználása. Mivel közpénz, az adóhivatal be is hajthatja a felajánlást, ha az nem érkezik meg a címzetthez. Vagyis a kormányfő téved, a tao is közpénz.

A csődeljárás alatt álló, salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt dolgozóit a bérgarancia alapból azonnal és maradéktalanul kártalanítják, ha a felszámolás megindul - közölte Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden a parlament honlapján Sneider Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszában.