Bayer szerint keveset beszélnek arról, hogy veszteséget termelő Népszabadsággal ellentétben a Mediaworks tulajdonában lévő nyolc megyei lap nyereséges. Mint írja, a megyei lapoknál azért nem tudott fejleszteni a tulajdonos, mert "a megyei napilapok által megtermelt nyereséget gyakorlatilag elvitte a Népszabadság fenntartása. (…) A Népszabadság valamivel több mint hatvan belsős, állandó munkatársa háromszázezer forintos kezdő fizetéssel "termelte" meg a cég veszteségét, ami elvitte a megyei napilapos kollégák fizetésemelését és jobb munkafeltételeit" - írja a szélsőséges gondolatairól elhíresült publicista, aki szerint a megyei lapoknál egy kezdő újságíró maximum 140 ezret kereshet, szemben a Népszabadság több százezres fizetéseivel.
A lap kapcsán Bayer feleleveníti régi emlékeit is: "leugrottam rémesen korai órán a 64-es buszról Solymárról jövet a Hűvösvölgyben, és az 56-os busz állomásánál lévő újságárusnál vettem egy Magyar Nemzetet. És a „Moszkváig” átfutotta az emberfia a „Nemzetet”, és látta, hogy kiknél van még „Nemzet”. Azokkal összetartoztál. Akik pedig Népszabadságot szorongattak a hónuk alatt, azok voltak a rohadt, tetves komcsik, akiknek majd szét kell cseszni a fejét" - írja Bayer, aki úgy magyarázza, hogy 1993. szeptemberétől 1994. májusáig ő is a Népszabadság munkatársa volt, hogy kilenc hónap kellett neki ahhoz, hogy rájöjjön, hogy “nem egészen úgy vannak a dolgok”.
A publicisztika végén Bayer kárörvendőn megjegyzi: ki az a hülye, aki nem örül egy kicsit annak, hogy "a mégiscsak negyven éven át emblematikusan undorító, és fennállása alatt sokkal-sokkal több mint hatvan ember egzisztenciáját tönkretevő, a Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb „műhelye” tűnik el talán örökre".
A teljes publicisztikát ide kattintva olvashatja el, már ha tényleg érdekli.
Persze Bayer véleményén meg sem kell lepődnünk, főleg azok után, ahogy már a fideszes politikus Németh Szilárd is jóízűen kárörvendett egyet a Népszabadság felfüggesztésének hallatán.
Bayer Zsolt állami kitüntetése után sorra adták vissza lovagkeresztjeiket azok, akik nem akartak közösséget vállalni a szélsőjobbos publicistával. A sort Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosa, majd az LMP, később a PM fővárosi képviselője indította, erről lapunk számolt be elsőként még augusztusban.