Műsormagazin;Németország;Angela Merkel;Sigmar Gabriel;

- Nem Gabriel lesz a kancellárjelölt?

Bár a német sajtó még néhány hete azt közölte, senki és semmi sem állhatja Sigmar Gabriel útját abban, hogy ne őt válasszák meg a német szociáldemokraták kancellárjelöltjének, a Spiegel meglepetést szimatol. Az SPD-nél egyre többen támogatják ugyanis azt a lehetőséget, amely szerint Martin Schulzot kellene csatasorba állítani – várhatóan – Angela Merkellel szemben. A Spiegel szerint komolyan megfigyelhető egy hangulatváltás az SPD-n belül, amely ahhoz vezethet, hogy Gabriel helyett mégis Schulz lesz a kancellárjelölt.

Eddig általános volt a vélemény, ha az SPD komolyabb vérveszteség nélkül átvészeli a két szeptemberi tartományi választást, s a sok vitát kavart Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel, a CETA-val kapcsolatos szociáldemokrata vitát, akkor Gabriel legyőzhetetlen favorittá válik. Csakhogy az SPD bázisa mindez idáig nem akarta jóváhagyni az SPD elnökének jelölését, amit az is magyarázhat, hogy hiába nyerte meg az SPD mind a mecklenburg-előpomerániai, mind a berlini tartományi választást, az előbbi voksoláson öt, az utóbbin pedig 6,7 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Marad tehát a párt ezekben a tartományi kormányokban, a szociáldemokrata tagság mégis keserű szájízzel vette tudomásul mindkét eredményt. Sokan úgy érzik, váltani kellene, s nem lenne jó ötlet a kormányfőhelyettesi és a gazdasági miniszteri tárcát is ellátó Gabriel kancellári jelölése.

A szociáldemokraták elnöke érzi is azt, hogy a kancellárkérdésben egyre kevesebben állnak mögötte – állítja a Spiegel. S ő is ismeri azokat a felméréseket, amelyek szerint az SPD-híveknek csak a fele voksolna rá, amennyiben közvetlenül választanák meg a kancellárt. A szociáldemokraták hangulata pedig aligha változik meg gyökeresen belátható időn belül, mert a következő hetekben össze kell állítani a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választáson induló szociáldemokraták listáját. Sokan tehát megtudják, hogy nem számít rájuk a pártvezetés. Az alsó-szászországi képviselők például a napokban bírálatok sorát fogalmazták meg a pártelnökkel szemben. Akadnak olyan vélemények az SPD-ben, amelyek szerint a párt örülhet, ha egyáltalán 22 százalék összejön Gabriellel, szerintük Martin Schulz jelölése esetén 25-30 százalék is reális lehet.

Erőteljesen kérdéses azonban, hogy Gabriel hajlandó lemondani a kancellárjelöltségről, így a hamburgi magazin szerint a pártban fokozódó idegességgel várják a pártelnök döntését. Akadnak olyan vélemények is: minél tovább kivár, annál nagyobb az esély arra, hogy mégsem indul a kancellári szék megszerzéséért.

A populisták titka
Az Infratest dimap közvélemény-kutató elemzésében a német jobboldali populista párt, az Alternatíva térnyerését vizsgálta. A kutatás kimutatta, részben az állhat a párt felemelkedése mögött, hogy különösen Németország keleti részén az emberek úgy érzik, a politikusok eltávolodtak tőlük.
Az AfD támogatóinak nyolcvan százaléka azt közölte, nem ért egyet azzal, ahogyan a demokrácia működik hazájukban. Nagyok az ellentétek a keleti és nyugati országrész között. Mint a Deutsche Welle megjegyzi, egyenesen ijesztő, hogy a volt NDK területén a polgárok fele elégedetlen a demokratikus rendszerrel. A úgy erősítheti a demokráciát, ha olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek különösen foglalkoztatja az embereket. Ilyen például az, hogyan lehet elősegíteni a menekültek társadalomba való integrációját.
A németek nagy része, 63 százaléka nem hiszi azt, hogy a menekültkérdésben sikerülne közös európai megoldást találni. 56 százalék pedig az iszlám túl nagy befolyásától tart. Ugyanakkor az emberek jobban félnek a jobboldali radikálisok erőszakos fellépésétől, mint az iszlám okozta veszélytől.

Az Iszlám Állam (IS) területének több mint egynegyedét veszítette el Irakban és Szíriában. Az IHS ügynökség közlése szerint a szélsőséges dzsihadisták által ellenőrzött területek kiterjedése 28 százalékkal csökkent 2015 januárjához képest, amikor az IS a legnagyobb területeket mondhatta magáénak.