Flórián Péter, a Maradjanak a fák a Rómain elnevezésű csoport aktivistája elmondta: szeretnének gátat, csak nem "eszetlen pusztítás" árán és az érintettekkel egyeztetve, ésszerűbb helyen, a Nánási úton.
Beleznay Éva, Budapest korábbi főépítésze azt mondta: soha nem volt ekkora szakadék a felülről jövő fejlesztések és az alulról jövő kezdeményezések között. A városfejlesztésből hiányolta az integrált szemléletet is, mint mondta, nem került szóba az egész terület jövője, csak az adott védmű megépítése. Úgy fogalmazott: a tervezett mobilgát nem is kaphatna engedélyt, mert a többi között a kerületi önkormányzati szabályozás is kimondja, hogy a part menti fás ligeteket, erdős területeket meg kell óvni.
Keleti Péter helyi lakos hangsúlyozta: ott építsék meg a gátat, ahol a lakosságot védi, ne az üdülőterületet védjék, az nem az állami kötelesség. Ébert Ágoston, a Rómaifürdő Telepegyesület aktivistája arról beszélt, hogy a mobilgát nagyon sérülékeny szerkezet, tíz méteres körzetében "egy fűszál se lehet, nem hogy fa", ezért akarnak szavai szerint ezerhatszáz fát kivágni, ami a Városliget fáinak mintegy negyede.
A demonstráció résztvevői "Állj fel a Rómaiért!" feliratú molinó mögött vonultak az Északi összekötő vasúti híd budai oldalától a Római-parton a régi Postás-üdülőig. A szervezők kis kék és zöld zászlókat osztogattak "Fák a Rómain, gát a Nánásin!" felirattal. Vonulás közben többen énekeltek, doboltak, sokan jöttek kisgyermekkel, kutyával, és kerékpárosokat is lehetett látni a tömegben, amely megtöltötte a volt Postás-üdülő előtti területet. A demonstráció zárásaként a résztvevők leültek, majd felálltak, az esemény mottója szerint "a Rómaiért". A tüntetéshez csatlakoztak a Ligetvédők és a CivilZugló Egyesület is.
Tarlós István főpolgármester májusban jelentette be, hogy elkészültek a római-parti védmű tervei; közölte: a mobilgát építése miatt mindenképpen fákat kell kivágni.
