A rendszerváltozás óta legalább száz, robbantással elkövetett bűncselekmény történt Magyarországon, ezek többsége ma is megoldatlan, a tettes vagy tettesek ismeretlenek. Ám a merényletek után rögzített nyomokból minden esetben sikerült rekonstruálni a felhasznált robbanóeszközt, így a két héttel ezelőtti Teréz körúti csőbombát is.
A Magyar Idők azt írja, hogy a csőbombát aránylag keveset használtak a vizsgált időszakban, így arra gyorsan rájöttek a szakemberek, hogy a Teréz körúti szerkezet legalább négy korábbi robbantásnál használt bomba szerkezetéhez hasonlít. Sőt, néhány apróságtól eltekintve azonosnak mondható. Így az 1989-ben a budapesti 2-es metró egyik szerelvényének utolsó vagonjában üzemzárás előtt felrobbantott csőbomba, valamint az 1996-os, háromszoros kukarobbantáshoz használt, poroltóba épített csőbombák hasonlítottak nagyban a Teréz körúti bomba szerkezetéhez.
Tamási Gábor robbantási szakértő, aki egy sor robbantásnál helyszínelt, a lapnak azt mondta, reméli, hogy a Teréz körúti tettes nem sorozatot tervez. Szavai szerint az elkövető pontosan tudta, hogy mit miért csinál, gyakorlott, mondhatni képzett tettes, ezért nem használt mobiltelefont a bomba indításához, mert ebben az esetben fennáll a veszély, hogy valaki téves hívást kezdeményez az adott készülékre, idő előtt felrobbantva a pokolgépet.
A lap értesülései alapján azt írja, hogy a Teréz körúti merénylőnek nem ez lehetett az első robbantása, esetleg köze lehetett a '89-es vagy a '96-os merénylethez is. A rendőrség szerint azonban az elkövető 20-25 év körüli, így aligha lehetett köze az évtizedekkel előtti támadásokhoz.
A Népszabadság tegnap arról kérdezte a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a Népligetnél tényleg elvesztették-e a robbantó nyomát - aki feltehetően a körúttól egészen a Fradi pályáig gyalog jutott el, közben pedig még egyszer átöltözött - a szóvivő azt mondta, hogy előlük nem tűnt el a férfi a Népligetnél sem. Nagy Andrea azt már nem is kívánta kommentálni, hogy egy Faktor.hu-nak nyilatkozó névtelen szakértő szerint a robbantó jóval idősebb 20-25 évesnél, szerinte inkább középkorú, 40-50 körüli lehet. Mint mondta, egyelőre semmi nem indokolja, hogy megváltoztassák a körözési adatokat, szerintük a keresett személy 20-25 év körüli, és 170 centi magas.
A Magyar Idők arról is írt, hogy a robbantó utáni hajszában az állandó zaklatás már-már lehetetlenné teszi a folyamatos bevételtermelést az alvilágban, így a bűnözők érdeke is, hogy mielőbb elfogják a merénylőt. A lap szerint a bűnözői körök minden követ megmozgatnak a ma még ismeretlen férfi kézre kerítéséért, azaz már az alvilág is a tettest keresi.
Pontos információk továbbra sincsenek a merényletről, ahogy az elkövetőről sem, és az is sokatmondó, hogy a rendőrség két hét után sem közölt igazán használható felvételeket a férfiról. Az azonban valóban a támadó felkészültségére enged következtetni, hogy a robbantó tudatosan kerülte a térfigyelő kamerákat, többszöri átöltözéssel próbált eltűnni a nyomozók szeme elől. Ezidáig azonban használható információkat nem sikerült kideríteni a merénylő elfogása érdekében, így a kormányközeli Magyar Idők a robbantással kapcsolatos napi bejelentkezése is inkább csak hangulatgerjesztésnek, mint értékelhető információközlésnek tűnik.