Vajúdtak a hegyek és eddig valóban csak egeret szültek. Ez juthatott eszébe annak, aki végighallgatta tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendkívüli tájékoztatóját. Miután Orbán Viktor kedden bejelentette, négy ponton módosítják az alaptörvényt és a változtatásokról a következő nap tárgyal a kormány, várható volt, hogy az ülés szünetében a normaszöveg előterjesztésével megbízott Trócsányi tájékoztatón ismerteti, milyen változtatásokat javasolnak az Országgyűlésnek. Az igazságügyi miniszter viszont azt közölte, a normaszöveg még alakul, csak hétfőre lesz végleges, ezért fel sem tudta olvasni. Annyi kiderült, hogy ez keret lesz, aminek szellemi, spirituális üzenetet kell tartalmaznia. A változtatás érinti a területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést és az államformát.
Eurokonform változtatás készül, a kormány ugyanis fontosnak tartja uniós tagságunkat - fogalmazott a miniszter, aki hosszan beszélt az uniós szerződés és a tagállami alkotmányok viszonyáról. Szerinte az uniós jognak nincs elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, erre a szerződés egy szóval sem utal, a nemzeti identitást és a területi integritást pedig tiszteletben tartja az unió. Német és francia alkotmánybírósági döntésekre hivatkozott, amelyek kimondták, hogy az uniós jognak meg kell hajolnia a tagállami alkotmányok előtt. Trócsányi mindezt azért tudta pontosan, mert a kvótareferendum következményeként készülő alkotmánymódosítás előkészítéséhez más tagállamok gyakorlatát is figyelembe vették.
A miniszter azt elismerte, a népszavazás nem írta elő a kormánynak, hogy módosítsa az alkotmányt, ez tehát nem jogi, hanem politikai következménye a referendumnak. Amikor az egyik tudósító emlékeztette őt, az uniós szerződés bizonyos esetekben lehetőséget ad az Európai Bizottságnak vagy más közösségi szervnek átmeneti rendelkezések meghozatalára, amik az alaptörvényt is felülírhatják, a miniszter kijelentette: a menekültek áthelyezése nem átmeneti intézkedés, hanem végleges, az átmeneti intézkedések eddig csupán hat hónapra szóltak. Hozzátette: Magyarország keresete a kvóták ellen ezt a kérdést is érinti.
Létrejött az új egység Magyarországért, a népszavazáson nemmel voksoló 3 millió 300 ezer ember fontosnak tartja, hogy kiálljanak érte, a gyermekeikért, a nemzet jövőjéért, ezért döntött a kormány az alaptörvény-módosítás mellett. Erről már Tuzson Bence beszélt a tájékoztatón.
Eközben Orbán Viktor a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjén keresztül megüzente, az alaptörvény sikeres módosítása érdekében kész egyeztetni minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével. Havasi Bertalan azt is közölte, a megbeszélések előkészítésével a kormányfő Gulyás Gergelyt, a Fidesz alelnökét, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét bízta meg.
Előzőleg Vona Gábor arról beszélt, hogy az alkotmánymódosításhoz egyedül pártja tudja biztosítani a kétharmados támogatást a kormánypárti szavazatok mellett, ezért négyszemközti találkozót kért Orbántól. A Jobbik elnöke tudatta, részt akarnak venni az alkotmányozásban, és nem a javaslattevő személyét - ami ez esetben a Fidesz-kormány -, hanem az alkotmánymódosítás tartalmát vizsgálják. A pártelnök sajnálja, hogy a baloldali pártok nem vesznek részt a folyamatban, mivel "velünk együtt lehet megvédeni az országot".
A miniszterelnököt arról biztosította, hogy az előző napok komoly vitái ellenére - ha nekik tetsző a normaszöveg - megszavazzák. Bár nekik is van bent tervezetük, nem csinálnak presztízskérdést abból, hogy kinek a javaslatát fogadja el a Ház, a lényeg, hogy a módosítás megfelelő legyen. Ez nem arról szól, hogy "a homokozóban kinek szebb a lapátja" - fogalmazott. "A kormánynak fél évébe és 15 milliárd forintjába került az a döntés, amiről már áprilisban volt jobbikos javaslat" - utalt korábbi alkotmánymódosítási javaslatukra Vona, aki visszautasította Kósa Lajos keddi kijelentéseit. A Fidesz-frakcióvezető ugyanis azt mondta, azért nem a Jobbik már korábban beadott javaslatát támogatják, mert az kivezetné az országot az EU-ból.
A legújabb jelszó, az "új egység" helyett Vona szerint új megosztottságról beszélhetünk, mivel az összes választópolgár, vagyis 8 millió ember "nem"-szavazatát sikerült 3,3 millióra letornásznia a Fidesznek. Vona szerint az otthon maradtak közül is sokan elutasítják a kvótákat, passzivitásuk csak Orbán személyének szólt. A kvótareferendummal "nem előrébb léptünk, hanem hátrébb", mivel - akármennyire is mást kommunikál a kormánypárt - egy vesztes miniszterelnöknek kell Brüsszelben tárgyalnia.
Zupkó Gábor az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetője a Hír TV-ben bejelentette, a testület vizsgálni fogja, hogy az Orbán által bejelentett alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal. Emlékeztetett, a kormányfő februárban biztosította az EB-t, hogy a népszavazás utáni bármilyen jogszabályváltozás illeszkedni fog ehhez. Zupkó reméli, hogy a bejelentés előtt az Igazságügyi Minisztériumban alaposan elemezték az európai szabályokat.
Közben Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter közölte: az Európai Bírósághoz fordulnak, ha Magyarország nem tartja be a dublini előírásokat, és nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiket a magyar hatóságok regisztráltak elsőként az Európai Unióban. Korábban Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország levelet küldött az Európai Bizottságnak, arra kérve az uniós intézményt, tegyen lépéseket az ügyben. Szijjártó Péter külügyminiszter kérdéssel reagált a véleményekre: hogyan léphettek elsőként Magyarországon az Európai Unió területére azok az illegális bevándorlók, akik közel-keleti országot adtak meg származási országként?
Nem érdekli az NVB-t Kocsis beismerése
Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a beadványt, amelyben a közszolgák kampánycélra való dolgoztatását kifogásolták. A Patyi András vezette testület elutasította azt a beadványt is, amelyben sérelmezték, ahogy Kocsis Máté az ATV műsorában megpróbálta megvédeni a közszolgák bevetését a kvótakampányban.
Az elnök elmondta, nem elég állítani, de csatolni kell a bizonyítékokat is, szerinte ez nem, illetve csak késve történt meg. Litresits András, MSZP-s delegált szerint a Fidesz-alelnök a tévéműsorban lényegében beismerte, hogy közszolgákat használtak agitálásra, ezért ezt komolyan kell venni. Sárhegyi Zoltán, a fideszes tag kijelentette: azt tudja, hogy Kocsis miről beszélt, de nincs bizonyíték, hogy ez tényleg így is történt. A bizottság tegnapi ülése megállapította azt is, hogy sértetlenek a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) várhatóan csütörtök délelőtt kezdi meg az urnák felbontását.
