A Libération című francia lap szerkesztőségi írásában azt javasolta Franciaországnak, hogy két népszavazási kérdéssel válaszoljon a magyarországi kvótareferendumra: az egyiket a kelet-európai munkavállalók franciaországi alkalmazásáról, a másikat a dél- és felet-európai országok pénzügyi támogatásáról. A lap brüsszeli tudósítója, Jean Quatremer szerint "Orbán ahelyett, hogy megvárta volna az Európai Bíróság döntését, meg akarta leckéztetni az uniós intézményeket és partnereit, bebizonyítva azt, hogy távirányított népének akarata felsőbbrendű az európai jogállamiságnál".
A konzervatív Le Figaro szerint a nemek nagyarányú győzelme segítheti a miniszterelnököt abban, hogy 2018-ban megnyerje a választást.
Stop Orbánnak címmel számolt be a magyar népszavazás kimeneteléről a Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap kommentárja szerint Orbán Viktor pofont akart adni Európának, de a magyarok adtak neki egyet. Az újság azonban hangsúlyozza, hogy a "magyar kérdés" ezzel még nincsen lezárva: Orbán Viktor továbbra is azonosítani fogja a migrációt a terrorizmussal. A Corriere ugyanakkor úgy véli, a magyar kormányfő nem tett mást, mint felgyorsította az EU-ban zajló folyamatokat, amelyek az olasz lap szerint a migrációban segítségre váró Olaszországot és Görögországot sújtják.
A magyar népszavazás kárt okozott az ország megítélésében és Európa jövőbeli sorsát tekintve is, Európa lépésről lépésre saját veszte felé halad - írta a La Repubblica.
A jobbközép Il Giornale szerint az EU most azt figyeli, mit csinál Orbán a "félig üres, félig teli" poharával. A napilap kétségesnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök az EU-val való teljes törésre "merészkedik".
Az Il Messaggero a magyar büszkeség és az európai kolosszus küzdelmének nevezte a népszavazást, hangsúlyozva, hogy eredménytelensége ellenére politikai sikert hozott Orbán Viktornak.
A La Stampa úgy látja, hogy Orbán Viktor nem győzte le az EU-t, de az uniónak figyelembe kell vennie a magyar referendumot.
Vesztésre vitte Orbán Viktor az Európai Unió elleni küzdelmét, mivel nem tudott elég embert mozgósítani ahhoz, hogy elérje az érvényességi küszöböt - írta a La Libre Belgique című belga napilap internetes oldalán hétfőn. A kormányfőnek még sincs oka panaszra, mivel a menekültek kötelező betelepítését elutasítók nagymértékű győzelmet arattak. A nemek győzelme valószínűleg erősíteni fogja Orbán belföldi pozícióját, és finomítja vezetői arculatát az európai migrációellenesek táborában - írta a napilap.
Az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán közzétett írása szerint az uniós menekültpolitikát elutasító szavazás megerősíti Orbán Viktor pozícióját, amely az egymást követő harmadik kormányának megalakulásához vezethet 2018-ban.
Még ha Brüsszelben "idegengyűlölő számkivetettként" tekinthetnek is Orbán Viktorra, a menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról kiírt népszavazás eredménye megmutatta, hogy országa kiáll a magyar miniszterelnök mellett, ami sok uniós vezető esetében nem magától értetődő napjainkban - írta összeállításában a Politico brüsszeli hírportál. A cikkben arról számoltak be, hogy a kötelező uniós kvóták szempontjából értelmetlen volt a referendum, annak terveitől ugyanis a jelek szerint visszalépnek az európai vezetők, a népszavazás azonban jól demonstrálta Orbán Viktor hazai támogatottságát, és ez tovább erősítheti befolyását az Európai Unióban.
"Egy erős hazai bázis uniós szinten is nagyobb beleszólást biztosít Orbánnak" - fogalmazott Mujtaba Rahman, az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport szakértője. Hozzátette, hogy a történtek valószínűleg bebetonozzák a Fidesz előnyét az ellenzékkel szemben.
"(Orbán Viktor) a referendumok ezen korszakában meg akarja mutatni, hogy saját céljaira tudja használni a népszavazásokat, nem fél konzultálni a választókkal" - jelentette ki Milan Nic, a pozsonyi GLOBSEC politikai intézet egyik vezető munkatársa.
A Politico Rácz Andrást, a finn Külügyi Intézet kutatóját is megszólaltatta, aki szerint az igazán "égető" problémákról terelték el a figyelmet a népszavazással.
A The Wall Street Journal című amerikai napilap európai kiadásában azt írták, a népszavazásnak még érvényesség esetén sem lenne sok azonnali következménye az EU migrációs politikájára, mivel Brüsszel amúgy is lemondani látszik a kötelező kvótákról.
A német napilapok hírportáljukon közöltek írásokat a magyar népszavazásról, mert a nemzeti ünnep miatt hétfőn nem jelennek meg nyomtatott újságok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung A magyarok megtagadják a szavazást a menekültkvótákról címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a kormány "példátlan" kampányát tekintve a szavazás érvénytelensége "érzékeny vereség" Orbán Viktornak. Kifejtette: az alacsony részvételi arány a politikusokkal szembeni általános elégedetlenséget is tükrözi, és a "masszív korrupciós vádakkal" terhelt kormánynak szembe kell néznie azzal a "súlyos bizalomvesztéssel" is, amelyet az utóbbi évben elkendőzött a menekültkérdés.
A konzervatív Die Welt Orbán most az alapelvekről akar vitázni az EU-val címmel közölte Boris Kálnoky beszámolóját, miszerint a népszavazás az alacsony részvételi arány miatt kudarcba fulladt ugyan, de ez "cseppet sem változtat Orbán miniszterelnök stratégiáján", aki a 2018-as országgyűlési választásra tekintve a menekültügy felhasználásával "hosszú és tartós konfliktust" akar kialakítani az EU-val. A szerző kiemelte, hogy a 2018-as biztos és nagyarányú győzelemhez Orbánnak szüksége van "ellenségképekre", és ezt a szerepet az uniós bürokratákkal és a menekültválsággal kívánja betölteni, azonban az ország EU-tagságát nem kérdőjelezi meg.
A Die Zeit című liberális hetilap Magyarország - Amikor a populista leleplezi magát címmel közölte Philip Faigle írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor Németországban ugyan gyakran "népvezérnek" tűnik, de hazájában korántsem kétségbevonhatatlan, vitathatatlan tekintély, és annak ellenére is csupán minimálisan több embert tudott "nem" szavazatra buzdítani, mint a Fidesz és a Jobbik bázisa, hogy hatalomra kerülése óta állandóan mozgósítja a népet, és igen drága, részben idegenellenes kampányt folytatott, amellyel szemben "gyakorlatilag nem volt ellenkampány".
Hozzátette: "a populista a vereség pillanatában leplezi le magát", és míg egy demokrata el tudja ismerni vereségét, a populistának muszáj megszépíteni, győzelemként ábrázolni a kudarcot. Azt is kiemelte, hogy a referendum révén politikai szempontból "gyakorlatilag semmi sem változik".
Az ARD országos köztelevízió Tagesthemen című híradójában kiemelték: Orbán Viktor a népszavazás révén "bizonyára némileg meggyengülve megy majd Brüsszelbe", de kitart a menekültügyben követett "kemény irányvonala" mellett. Hozzátették: tagadhatatlan, hogy Brüsszelben tapasztalható "egy kis káröröm", az Európai Parlamentben azt mondják, a népszavazás "klasszikus öngól" a kormányfőnek.
A The Times című konzervatív brit napilap elemzésében Orbán Viktorra, illetve az EU-tagságról tartott brit népszavazásra utalva úgy fogalmaz: a jelek szerint egy európai vezető ismét a saját kárán tanulta meg, hogy egy népszavazás miként sülhet el rosszul. A szerző szerint a kormányfő nem a megfelelő tanulságokat vonta le a brit referendumból, mivel azt hitte, hogy szabaddá vált a pálya Brüsszel ostorozására. A cikk szerint a népszavazás célja annak bemutatása lett volna, hogy az ország alkotmányos változtatásokat akar. Orbán Viktor most minden erejével megpróbálja úgy beállítani az eredményt, hogy a nemek hatalmas aránya megadta neki erre a felhatalmazást, annak ellenére, hogy a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt - írta a The Times.
Orbán Viktor "kínos kudarcot szenvedett" az Európai Unió migrációs politikája elleni harcában, mivel a migrációellenes referendumon győzelme elmaradt az alacsony részvételi arány miatt - írta a Financial Times című brit üzleti napilap elemzésében hétfőn. A lap szerint csalódás Orbán Viktornak az eredmény, amelyben keserű csavar, hogy ő illesztette az alaptörvénybe azt az érvényességi küszöböt, amelyet támogatóinak nem sikerült elérniük. A cikk értékelése szerint az alacsony részvétel sebezhetővé teszi Orbánt a belföldi jobboldali és baloldali támadások szempontjából. Az elemzők szerint az eredmény megerősítette, hogy növekszik az idegengyűlölet Magyarországon, de hangsúlyozta Orbán belpolitikai stratégiájának sikerét is - írta Andrew Byrne.
Egy másik, Tony Barber által jegyzett kommentár szerint a referendum nem tudott megfelelni kettős céljának: egyrészt azt, hogy Orbán megszilárdítsa eleve kiterjedt belföldi hatalmát, másrészt hogy erősebb pozícióba kerüljön az Európai Unió hatalmi politikájában. A lap szerint az alacsony részvétel nem szükségszerűen jelenti az orbáni politika elutasítását. A cikkíró szerint belföldi és uniós színtéren Orbán a szavazásból politikailag meggyengülten kerül ki.
Egységesen szégyenletesnek minősítették a vasárnapi népszavazást a hétfői török napilapok. A Habertürk című tekintélyes újság embertelennek nevezte a voksolás eredményét, amelynek értelmében az érvényes szavazatot leadók több mint 98 százaléka nem fogadna be menekülteket. A baloldali Vatan nevetségesnek találta, hogy "a referendumot mindössze 1294 menekült miatt hívták össze".
A lapok kiemelték: a választásra jogosultak kevesebb mint 50 százaléka járult az urnákhoz, így a referendum érvénytelen lett.
A kormányközeli Günes úgy fogalmazott, hogy Magyarország "gyorsan elfelejtette a múltját", és "történelmi hálátlanságának" nevezte a választók döntését. Az újság emlékeztetett: 1956-ban a szovjet támadás következtében 200 ezer magyar hagyta el hazáját. Mint írták: a határain felhúzott pengés drótkerítéssel "Magyarország könyörtelenségben élen jár az Európai Unió országai között".
A kormánypárti Karar szerint az unióban Magyarország folytatja a legellenségesebb politikát a menekültekkel szemben. A lap a Nyugat rasszizmusának növekedésére hívta fel a figyelmet.