Emelkedett szombattól, október 1-jétől az üzemanyagok jövedéki adója. A kényszerű áremelést a héten egy hasonló mértékű, ám már a piac diktálta árváltozás követheti. A kormány javaslatára júniusban fogadta el Országgyűlés azt a jogszabályt, amely szerint ha a mérvadó Északi-tengeri Brent olaj hordónkénti negyedévi átlagára nem haladja meg az 50 dollárt, akkor a benzin jövedéki adója literenként 5, a gázolajé 10 forinttal nő. A jövedéki adót, a kőolaj világpiaci árának változásától függetlenül csak negyedévente vizsgálják felül, így ha időközben az árak 50 dollár fölé kúsznak, az üzemanyagok jövedéki adóját a nem csökkenti a kormány. Így már biztos, hogy október 1-jétől az év végéig marad a többlet teher.
A költségvetés szempontjából jelentéktelen összeget, 15-20 milliárd forintot szedhet be a kormány ezzel az adóemeléssel, és amellett, hogy a büdzsé nem is igen szorul rá, azt sem tudni, mire költik majd ezt a többletbevételt - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.
Sokan joggal érezhetik úgy, hogy a kormány nem hogy nem segít a lakosságnak, hanem még a kedvezőbb nemzetközi környezetben is a saját bevételeinek a növelését tartja szem előtt. Felvetődhet a kérdés, hogy már megint a haveroknak, politikai barátoknak a feltáplálását szolgálja ez a lefölözés. Pedig ennek a pénznek is jobb helye lenne az egészségügyben, vagy az oktatásban, a köz érdekében működő szolgáltatásokban - vélte Hegedűs. A gazdaságkutató kétségét fejezte ki, hogy ha az árak emelkednek és a költségvetés helyzete nehezebb lesz, akkor a kormány valóban visszametszi-e a most bevezetett többlet jövedéki adót.
Hasonló megoldásról ugyan Európa több országában is gondolkodtak, ám kizárólag Magyarországon vezették be. A látszólag csekély emelés pedig egy olyan üzemanyag árra rakódik rá, amelynek kétharmadát amúgy is a különféle közterhek teszik ki.
A kőolaj kitermelő országok szövetsége, az OPEC az alacsony, 45-48 dolláros hordónkénti árak miatt legutóbbi, múlt heti informális ülésén megegyezett abban, hogy a napi 33,25 millió hordós kitermelést napi 700 ezer hordóval mérsékelik. Ez azonban legföljebb jelképes lépésnek tekinthető - vélte a gazdaságkutató. Végleges döntés a novemberi bécsi OPEC csúcson születhet.
Több olajpiaci szakértő szerint azonban az OPEC-nek már nincs a szektorban érdemleges szerepe. A nem hagyományos, vagyis a palaolaj berobbanásával Amerikának lett meghatározó szerepe. Korábban ugyan rengeteg palaolaj kutat bezártak, sok cég fel is hagyott a kitermeléssel, mert 60 dollár alatt nem volt gazdaságos kitermelni. Csakhogy ma már a technológiai fejlődésnek köszönhetően 45-50 dollárnál is megéri palaolajjal foglalkozni és a kutakat viszonylag egyszerűen újra üzembe lehet helyezni. Ha az OPEC termeléscsökkentése 50 dollár fölé vinné a kőolaj árát, az amerikaiak fokozhatnák a saját kitermelést, ami újra vissza nyomhatná az árakat. Ráadásul Kanadának is jelentős palakőolaj tartalékai vannak. Igaz ez Venezuelára is, de ott nincs tőke a kiaknázására, mert a külföldi befektetőket "kiutálták" az országból.
Az OPEC árfelhajtó szándéka ellen hathat az is, hogy a legtöbb fejlett országban a kőolajtöbbletre nincs igény - jegyezte meg Hegedűs Miklós. Szerinte, ha a novemberi csúcson el is fogadják a kitermelés csökkentését, még az sem biztos, hogy ezt sikerül érvényesíteni. Az OPEC tagországok költségvetése sem túl rózsás, még a legnagyobb kitermelő, Szaud-Arábia is kénytelen volt az aranytartalékaihoz nyúlni. Könnyen előfordulhat, hogy egyes érintett államok mégsem zárnának akkorát az olajcsapokon. Tartós áremelkedésre nemigen lehet számítani, már csak a több százmillió barreles túlkínálat miatt sem - vélte a GKI Energiakutató ügyvezető-igazgatója.
Ezzel a véleménnyel nem mindenki ért egyet. Az ING Bank elemzője, Virovácz Péter, úgy vélte, csak jövő év második negyedében csökkenhet az üzemanyagok jövedéki adója Magyarországon a világpiaci olajárak várható emelkedése miatt. Szerinte már a várható csökkentésről szóló hírnek is jelentős hatása volt az olajárakra, a 45,8 dolláros hordónkénti ár 49 dollárra is felugrott az északi-tengeri Brent olajfajta esetében pár óra alatt. Megjegyezte, novemberig mindenképpen túltermelés lesz, így az olajár a hordónkénti átlagosan 50 dolláros szintet, ami magyar szempontból fontos, idén várhatóan nem fogja átlépni. Tényleges kitermelés-csökkentési döntés esetén azonban 50-60 dolláros olajár is elképzelhető - tette hozzá.
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is hangsúlyozta, hogy amennyiben tényleg végrehajtják a napi 700 ezer hordós csökkentést, az a fogyasztóknak kedvezőtlen, a kitermelőknek kedvező lesz, ám kérdéses még, hogy Oroszország csatlakozik-e a befagyasztáshoz.
Tegnap az orosz energiaügyi minisztérium közlése szerint az emelkedő olajárak hatására rekordszintre, napi 11,11 millió hordóra nőtt az orosz olajtermelés szeptemberben. Ha Oroszország, mint a világ legnagyobb olajtermelője kívül marad a kitermelést korlátozók körén, a megállapodásnak nem sok haszna lesz.
A hétvégi, mondhatni indokolatlan ötforintos benzinár és tízforintos gázolajár emelés után a héten közel hasonló áremelkedésre számíthatnak az autósok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nemzetközi tőzsdéken az olajpiaci változásokra reagálva jelentősen megemelkedtek az üzemanyagárak és csak a múlt hét második felében tapasztalható árjegyzések alapján szerdán, a benzin ára 5-7 forint körüli mértékben emelkedhet, a gázolaj ára pedig várhatóan 6-7 forinttal növekedhet. Elképzelhető, hogy a heti változtatást péntekre tolják ki - tették hozzá a kutatók.
