Az I. világháború;I. világháború;

- Kemény harcok Erdélyben

Száz éve, ezen a napon is dúltak a harcok a Vöröstorony-szorosnál, az Oltnál és Nagyszebennél

Petrozsény környékén folynak még mindig a harcok a románokkal a Tulisiu-hegyháton, amelyről már a csütörtöki lapunkban megírtuk, hogy a románoktól annyira áhított Petrozsénytól nyugatra van.

A sajtóhadiszállásról való egyik híradás szerint a románok e, Petrozsényért indított új támadásuk alkalmával a Vulkán-szorost nyugat felől kerülték meg, úgy hogy az 1784 méteres Szigieul-hegy keleti tejtőjén megmásztak az 1300 méter magasságban levő szorost és onnan hegyi utakon ereszkedtek le a Zsil- völgyébe (amelyről a román vezérkar már napok óta jelent harcokat — a 25-éről való: támadás visszaverését, a 26-iki meg: Erdélyben való elkeseredett harcokat, amelyek csak erre a terepre, a Zsil-völgyire vonatkozhatnak).

Ama sajtó-hadiszállási jelentés szerint a románok a Lupény—Petrozsény-i vasúttól is nyugatra, Hobicaurikány mellett jutottak le és a vasúttól északra levő tulisiui (Tulisa) hegyet (az 1795 méteres magaslatot, a Ketyezáttól keletre, a Hátszegi-hegységben, a Silu-j Romanescutól északra) elfoglalták.

A bizonyosan nagy erőkkel való román támadásra az is fölötte jellemző, hogy a határmagaslatok és szorosok visszafoglalása után, íme, a Petrozsénytól nyugatra való vidékről Höfernek elkeseredett harcokról kell jelentenie.

A nagyszebeni vidékről, ahol, a hivatalos jelentések adatai szerint, tudvalevően az osztrák-magyar és német seregek a támadók, pozitív hír még mindig nincsen a hivatalos jelentésekben; a támadóan föllépett védőcsapatok akcióinak iránya Nagyszebentől délre, az Olt völgyében levő Vöröstorony-szoros, az a hely, amely egyike volt a román seregek Magyarországba vezető útjának.

A hivatalos jelentések, mint már napok óta, megint csak azt ismétlik, hogy az osztrák-magyar és német csapatok számára a helyzet kedvező, hogy visszaverték a román ellentámadásokat, hogy a védőcsapatok támadásai eredményesek, noha, Ludendorff szerint, „makacsul" folyik a harc.

A többi, keleti erdélyi hadiszíntereken még mindig a helyi jellegű csatározások folynak A szerdai jelentésben említett Bistricioara vidékén kívül Székelyudvarhely vidékén is folynak ilyen csatározások, amelyeknek az eredményét — még mindig nem közölhetik.

Népszava 1916. szeptember 29.