A könyvből 1959-ben nagysikerű, Oscar-díjas film is készült, de a film sem kerülte el az úgymond leporolást, idén mutatták be az új változatot. A klasszikus regény mára kissé ódivatúvá lett prózájának felfrissítés révén a Ben Hur – Egy messiási történet a mai olvasó számára befogadhatóbb lett, a fejezetek - szintén a mai rohanó világ igényeihez igazodva - rövidültek.
Az ükunoka könyve
Sőt, a mai olvasók igényeinek megfelelően nagyobb hangsúlyt kaptak a női szereplők, így közelebbről is megismerhetjük Ben Hur anyja, Naomi, valamint nővére, Tirzah és a rabszolga Esther történetét. A felújítás során is megmaradt a kalandosság és a biblikus mondanivaló.
Az átírás sztorijához tartozik, hogy a történet nemzedékről nemzedékre szállt a szerző családjában, míg végül elért az ükunoka Carol Wallace-hoz, aki mai formába öntötte. A szerző eddig több mint húsz könyvet jelentetett meg, többek között Van Goghról is, de a Ben Hur: Egy messiási történet az első magyarul megjelent regénye.
Érdekesség, hogy Carol felnőttkorában olvasta először ükapja regényét, írás közben pedig abból merített inspirációt, hogy keresztül-kasul bejárta a Ben Hur római forgatási helyszíneit. Az Immánuel Kiadónál megjelent magyar változat fordítója Kriszt Éva.
