A legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokat csak korlátozott számban támogatja az egészségbiztosító, pedig sokszor csak így kaphatnának pontos információkat az onkológusok a rákbetegek megfelelő célzott kezelésének megkezdéséhez. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Szinapszis Kft. hétfőn nyilvánosságra hozott kutatásának, amely szakorvosok, betegek és családtagjaik véleménye alapján kereste a választ arra, hogyan lehetne a mainál eredményesebb a daganatos betegek hazai ellátása. A kérdés másfél éve napirenden van, de a helyzet nem sokat javult azóta, hogy tavaly nyártól Zombor Gábor akkori egészségügyi államtitkár kötelezővé tette, két héten belül el kell jutni a rákgyanús pácienseknek valamilyen képalkotó diagnosztikai, CT- vagy MR-vizsgálatra.
Ha ennyiből pontos diagnózishoz lehetne jutni, minden bizonnyal már célzott kezeléseket kapna az a hatvanas évei elején járó sportember is, aki a Népszavának elpanaszolta, lassan egy éve nem tudja senki, pontosan mi baja van. Gyanakodtak tüdődaganatra, de három mintavétel sem hozott eredményt, a következő tipp a csecsemőmirigy rákos elváltozása volt, de ezt sem igazolta biztosan egyetlen vizsgálat sem. Fél évvel azután, hogy már biztosan tudták a szakorvosok, valamilyen rákfajtával állnak szemben, jött a sörétes puska, vagyis kemoterápiával kezdték lőni a folyamatosan növekvő daganatot, az első sikeres dózis után a tumor a felére csökkent, csakhogy majdnem leállt a veséje, a következő, gyengébb kezelések eredményére pedig épp most vár. Ő és a barátok is folyton az internetet kutatják, hová, kihez fordulhatna segítségért, pontos diagnózisért, célzott kezelésért. Sokan vannak, megengedhetetlenül sokan, akik nem jutnak időben megfelelő terápiához.
A Szinapszis felmérésébe bevont szakorvosok arról panaszkodtak, hogy túl sok a beteg, kevés az idő egy-egy páciens ellátására, rengeteg adminisztrációs teher hárul rájuk, a legmodernebb molekuláris diagnosztikai eljárásokhoz való hozzáférés is túlzottan bonyolult, így sokszor még azt sem tudják elmondani a pácienseknek, ha saját pénzükön magánúton is elvégeztethetnék a speciális vizsgálatot. A ma még sokszor csak méltányossági eljárás keretében elérhető molekuláris diagnosztika tovább nyújtja a célzott kezelés megkezdéséig eltelt időt, ezért választják az onkológusok a sportemberünknél említett mindenre lövő kemoterápiát, mondván, a semminél biztosan jobb ez is. A bajt tovább tetézi, hogy a legújabb onkológiai készítmények egy része is csak méltányossági eljárás keretében jut el a rászorulók köréhez. Nem véletlenül ugrott több mint duplájára, egy év alatt tízezer fölé az ilyen kérések száma 2015-ben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint a következő két évtizedben várhatóan 70 százalékkal emelkedik a daganatos megbetegedések száma a Földön, így nálunk is, erre pedig csak a szűrések, a korszerű diagnosztikai eljárások és új, célzott kezelések elterjesztésének gyorsításával lehet felvenni a küzdelmet – vallják a szakemberek. Sokan hozzáteszik azt is, hiába gyorsult fel a képalkotó diagnózisok megszerzése, ha a betegnek kapacitáshiány miatt várnia kell a műtétre vagy a sugárkezelésre.
A mostani kutatás azt is megerősítette, hogy a betegek és családtagjaik is felerészben az interneten tájékozódnak a lehetséges kezelési módokról, mert a kezelőorvosoknak alig van idejük elbeszélgetni a páciensekkel. Ez azért is veszélyes, mert a sokféle alternatív készítményt reklámozó portálok soha nem említik a „csodaszerek” mellékhatásait, pedig azok önmagukban is lehetnek károsak, vagy összeveszhetnek az ellátórendszerben kapott gyógyszerekkel. Több orvos, eszköz, idő kellene, hogy orvos és páciens közösen dönthessen a terápiáról, de kórházvezetők is elismerik, jobb szervezéssel, a betegek és a munkatársak pszichés felkészítésével, gondozásával is javulhatna a mostani helyzet.