A megismételt eljárásban kiszabott letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek, a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta a bíróság, továbbá elkobzást rendelt el még többek között D. Endre elsőrendű vádlott Aston Martin típusú luxus személygépkocsijára és 15 ezer eurójára.
Az ügyben a törvényszék 2013-ban már egyszer hirdetett elsőfokú ítéletet, nem jogerősen minden vádlottat felmentett, ám azt a döntést 2014-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasított.
A vádirat szerint az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyert, ezek alapján 2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt.
A cég vezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették.
Az eredetiségvizsgálat új rendszere a 2010-es kormányváltás előtt nem sokkal, 2010. április 1-jén lépett működésbe. Az Eclipse Zrt. 2009. december 31-én hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás során nyert el nettó 4 milliárd 950 millió forintot a rendszer módosítására és üzemeltetésére. A korábban ezzel foglalkozó cégek szerint azért, mert a kormány 2009. december 22-én egyeztetések nélkül rendeletben felmondta 2011 januárjáig szóló szerződésüket. Az érintett vállalkozások feljelentése nyomán az ügyészség megindította a büntetőeljárást, és 2010 márciusában az Eclipse vezetőit őrizetbe vették.
A vád szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás nyomán több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. A vádbeli cselekményekért akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A törvényszék tanácselnöke a hétfői ítélethirdetés során elmondta, hogy a vádbeli cselekmények egy részében az áfa, illetve társasági adó csökkentése érdekében vontak be alvállalkozókat, amelyek a kiszámlázott munkák egy részének elvégzésére nem is voltak képesek.
A szóbeli indoklásban a bíró a gyanús momentumok között sorolta fel, hogy minden alvállalkozó cégnek ugyanaz volt a könyvelője, amikor pénz érkezett hozzájuk, azt nyomban, kézpénzben felvették, akkor is, ha százmilliókról volt szó, és emiatt több bank is pénzmosással kapcsolatos bejelentést tett. Több alvállalkozó az ügyben addigi profiljától idegen tevékenységre kapott megrendelést, méghozzá százmilliós nagyságrendben. Továbbá több alvállalkozó cég is az adócsalási ügyekben megszokott módon fantomizálódott, azaz román vagy ukrán személyekhez került és elérhetetlenné vált. Az elsőfokú bíróság szerint a cégek közti bűnös összefonódásokat, a bűnszervezet működését bizonyítják a telefonlehallgatások és a pénzmozgások is.
A bíró megjegyezte: egy könyvelőnek nem kell minden esetben tudnia, hogy van-e és milyen valós teljesítés áll az egyes számlák mögött, de jelen ügyben "sikítva kellett volna rohannia, hogy megtegye a pénzmosással kapcsolatos bejelentést".
A szóbeli indoklásban ugyanakkor elhangzott az is, hogy a P. László negyedrendű vádlotthoz és két társához köthető Zömök Kft. működő cég volt az, amelynél az elsőfokú bíróság szerint nem bizonyítható az adóelkerülés, ez a kft. képes lehetett az alvállalkozói munkák elvégzésére, nemcsak visszaigényelt, hanem be is fizetett adót, és a lehallgatási anyagokban sem volt rájuk nézve terhelő bizonyíték.
A bíró a telefonlehallgatások kapcsán azt is megjegyezte: ezek egy része bizonyítékként nem értékelhető, mert manipulált.
Egyes lehallgatási anyagokkal kapcsolatban egyértelműen nem technikai vagy adminisztratív jellegű problémák merültek fel. Előfordult ugyanis, hogy szándékosan nem írtak ki a hatóságok lehallgatási anyagokat, illetve számos rögzített beszélgetés nem került a bíróság elé.
Az ügyész súlyosításért, illetve a felmentett vádlottak esetében bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett, a védők nagy része pedig felmentésért, így az Eclipse-ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
Jelen ügy negyedrendű vádlottja, P. László a Gyurcsány-kormányban titkosszolgálatokat irányító miniszteri posztot betöltő Szilvásy György és két másik titkosszolgálati vezető ellen indult kémperben is negyedrendű vádlott. Abban a zárt ajtók mögött zajló perben három éve, első fokon letöltendő szabadságvesztéseket szabott ki a bíróság, ám másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megismételt eljárást rendelt el, amelyben két hete első fokon mindenkit felmentettek.
