Sem technikai, sem alkotmányos jogi akadálya nincs az Alaptörvény módosításának, bármit beleírhatnak a kormánypártok, csak nincs semmi értelme - mondta lapunknak Fleck Zoltán, jogász-szociológus az ELTE jogi tanszékének vezetője. Az, hogy a magyarok eldönthetik, kivel akarnak együtt élni egyrészt szerintem semmilyen meglévő passzusba nem illene bele, ráadásul jogilag értelmezhetetlen ez a kijelentés. Uniós állampolgárként meg végképp nem értem, hiszen a népszavazás senkit nem kötelez semmire. Egyetlen logikája van, hogy egy olyan passzus kerülhet bele az Alaptörvénybe, ami az uniós tagságunkkal szembemegy. Itt tehát az uniós tagságunk a kérdés.
Az uniós alapszerződés módosítását kérni pedig csak akkor van lehetőség, ha minden tagállam, vagyis az összes szerződő fél azzal egyetért. Önállóan csak egyet lehet tenni, ki lehet lépni az EU-ból. A magyar Alaptörvény viszont alkalmatlan eszköz arra, hogy uniós szinten bármilyen változást kezdeményezzünk. Ha a kormány úgy látja jónak, egy csomó dolgot beleírhat az Alaptörvénybe, a parlament meg is szavazhatja, de önmagában ez gyenge. Más törvényeket sincs értelme módosítani, azoknak sem lesz semmilyen következményük. Mondanák meg, milyen törvény milyen szövegmódosítása következik, ha a népszavazás eredményes lesz, de az igazság az, hogy nincs jogi következménye. Azért hozzák ezt elő, mert politikai választ akarnak adni arra, hogy az ellenzék egy része kimondja: nem következik a népszavazás eredményéből semmi, ezért abszurd az egész, ezért ne menjenek el az emberek szavazni.
Már megint hozzányúlnak, teljesen oktalanul FOTÓ: NÉPSZAVA
Magyarország aláírta az európai szerződésből fakadó kötelezettségeit, bekövetkezik vagy sem a betelepítés, ennek semmi köze nem lesz a népszavazás eredményéhez. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a fajta parasztvakítás hat éve kezdődött, az Alaptörvény, az egész jogrendszer módosítása csak politikai és kommunikációs játéktér a kormány számára.
A jogász-szociológust azután kérdeztük, hogy Kósa Lajos lapunknak nyilatkozva elismerte: akár az Alaptörvényt is módosíthatják, ha sikeres lesz a kvótanépszavazás. A Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, törvényeket is módosítanak-e, ha október 2-án elegen elmennek voksolni és a Fidesz szája íze szerint nemet mondanak az amúgy nem létező kvótára, azt mondta: ne szaladjunk előre, még nem tudjuk, hogy érvényes és eredményes lesz-e a népszavazás, ezért válaszolni sem lehet a kérdésre. De ha a többség nemet mond Brüsszelnek, akár Alaptörvénybe is foglalhatjuk, hogy a magyarok maguk akarják eldönteni, kivel élnének szívesen ebben az országban. Persze előfordulhat, hogy más törvény módosítását kezdeményezzük.
Arra a közbevetésre, hogy ezzel, mit érnek el, hiszen az uniós szerződések felülírják a magyar törvényeket, amit e belépésünkkel elfogadtunk, Kósa azt felelte: igen, de az alapszerződésben nem szerepel, hogy a tagállamoknak tízezer számra kell migránsokat befogadniuk. Brüsszelben küzdeni fogunk az igazunkért. Arra, hogy egy sikertelen referendum következményeinek is van-e már forgatókönyve, csak annyit válaszolt: ez attól függ, hogy az igenek vagy a nemek lesznek-e többségben. Ha október 2-án a legtöbben nemmel voksolnak, akkor arra kell odafigyelni. Akkor is, ha netán nem mennek el négymillióan szavazni. Annál is inkább, mert aki otthon marad, az a kérdésben átadja a döntés jogát annak, aki elmegy.
Az Alaptörvény újabb módosításának lehetőségéről hasonlóan beszélt a Kormányinfón Lázár János is. A kancelláriaminiszter szerint, ha érvényes és eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az Alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja. Forrásaink szerint viszont a kabinet akkor is ki akarja egészíteni az alkotmányt, ha jövő vasárnap nem járulnak ugyan elegen az urnákhoz, így érvénytelen lesz a népszavazás, ám a szavazók többsége nemet mond a kvótára.
Miközben két beosztottja egyértelműen az Alaptörvény módosításáról beszélt, maga a kormányfő továbbra is visszafogott volt. Az Origóban megjelent interjújában azt mondta: arról, hogy mi lesz október 3-án, direkt nem beszélt eddig, s nem is fog: "nem akartam, mert idő előtti lenne, ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább". A kormányfő annyit azért elárult, a voksolásnak lesznek közjogi következményei, s ha a népszavazás érvényes lesz, "abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább".
A kormányfői ködösítés azért egyértelmű, mert Lázár fél órát késett a Kormányinfóról, előtte a miniszterelnökkel egyeztetett az osztrák kormány szombati meghívásáról a bevándorlás balkáni útvonalán fekvő országok vezetőinek találkozójára. Lehetetlen, hogy a magyar Alaptörvény módosítása ne került volna szóba köztük. Orbán az interjúban egyébként elmondta, egyelőre azt sem tudja, indítványozzák-e az uniós alapszerződés módosítását. Ezzel kapcsolatban ugyanazon az állásponton állunk, mint a V4-ek, ám csak jövő márciusban, Rómában dőlhet el a kérdés: "ha az derül ki, hogy módosítani kell az alapszerződést, akkor azt fogjuk javasolni. Ha az derül ki, hogy anélkül is meg lehet oldani a problémákat, akkor kimondjuk, hogy nem szükséges" - vázolta Orbán hozzátéve, először a tartalmat kell meghatározni, és utána a jogi formákat. Az uniós alapszerződés módosításához min a 27 tag egyetértése és közjogi jóváhagyása kell.
Interjújában a kormányfő tagadta, hogy a Fidesz előre hozott választásokat akarna, ha a népszavazás érvényes lesz.