- A Magyar Katolikus Püspöki Kar címere

Az olasz Corriere della Sera kiadásában könyv jelent meg a szentté avatott Teréz Anya életéről. Előszavát Ferenc pápa írta, s öt szót emelt ki, hogy megvilágítsa, mit üzen korunk számára a tevékenységét a szegények ügyének szentelő albán származású Teréz Anya. Két gondolatát emeljük ki. Az első: „A szeretetszolgálat azt jelenti, hogy részvétet érzünk a testben és lélekben szenvedők iránt, közelítünk a lét perifériáin élő emberekhez, akikkel napról napra találkozunk. Azt jelenti, hogy tanúságot teszünk Istenről, aki az emberiség minden sebét simogatásával enyhíti, tanúskodunk Isten jelenlétéről és közelségéről.” A másik: „A tevékeny irgalmasság vonatkozik mind a testi, mind a lelki cselekedetekre. Arra kaptunk meghívást, hogy minden embert gondjainkba vegyünk. A szegénység drámáját látva, ébresszük fel alvó lelkiismeretünket, lépjünk be egyre inkább az evangélium szívébe, ahol a szegények az isteni irgalmasság kiváltságos helyét foglalják el. Teréz anya az evangéliumnak ezeket a lapjait élete vezérfonalává tette, amely az életszentség útja volt és számunkra is azzá válhat.” Miközben a kormány e gondolatok ellentétét hirdeti, és gyűlöletre buzdít, a katolikus püspöki kar – két tagjának kivételével – hallgat. Hallgat akkor is, amikor olyan újságírót tüntet ki, a „keresztény” kormány, aki szenilisnek, gazembernek nevezte a pápát. Sikerült nemzetközi botrányt kelteni a kitüntetéssel, amellyel a jelek szerint a katolikus főpapok egyetértettek, s azt jelzik némaságukkal, hogy semmi kifogásuk a pápát ért szóbeli inzultus ellen. Sok döbbent hívőtársammal keressük a szégyenletes csend magyarázatát. A kormánytól kapott pénzek okoznák? Vagy a gyávaság, amely régebben is jellemezte az egyház vezetőit? Mindkettő? Katolikusnak tudom magam, s most úgy érzem, elárultak. Elárulták a pápát és híveiket. Péter háromszor tagadta meg Jézust, de utána fájdalmas könnyeket ejtett. Nálunk egyetlen hívő sem érzékeli, hogy az árulók könnyeiket hullajtanák. Inkább csendben tartják a markukat. Sunyítanak, elsomfordálnak. Egyszer azonban nekik is számot kell adniuk tetteikről és mulasztásaikról… Jaj lesz nektek, farizeusok! Vajon eszükbe jut-e a püspök uraknak a kiszolgáltatottakat élete árán is védelmező, méltán a boldogok sorába emelt Apor Vilmos példája? Vagy Mindszenty bíborosé, aki nem volt hajlandó kiszolgálni a kommunista terrort? Az erdélyi Márton Ároné? Nem. Inkább megalázkodnak, hajbókolnak, s talán észre sem veszik, hogy egyházmegyéikben (Makó…, Röszke…) nő az elégedetlenség, erősödik a bírálat.