- Törvényeket is módosítanak, ha október 2-án elegen elmennek voksolni és a Fidesz szája íze szerint nemet mondanak az amúgy nem létező kvótára?
- Ne szaladjunk előre. Még nem tudjuk, hogy érvényes és eredményes lesz-e a népszavazás, ezért válaszolni sem lehet a kérdésre. De ha a többség nemet mond Brüsszelnek, akár alaptörvénybe is foglalhatjuk, hogy a magyarok maguk akarják eldönteni, kivel élnének szívesen ebben az országban. Persze előfordulhat, hogy más törvény módosítását kezdeményezzük.
- És mit érnek el ezzel? Az uniós szerződések felülírják a magyar törvényeket. Ezt, amikor tagok lettünk, elfogadtuk.
- Igen, de az alapszerződésben nem szerepel, hogy a tagállamoknak tízezer számra kell migránsokat befogadniuk. Brüsszelben küzdeni fogunk az igazunkért.
- Miért szólította fel a frakcióvezetőket arra, hogy szavazzanak nemmel a kvótareferendumon? Komolyan gondolta, hogy nyílt levele bárkit meghátrálásra késztet?
- Nagyon sok ellenzéki szavazó fog nemet mondani a kényszerbetelepítésre. Az LMP-s Szél Bernadett is coming outolt Tusnádfürdőn. A levelet azért írtam, mert hiszem, hogy a kvóta nem párt-, hanem nemzeti ügy.
- Hogyan akarják kommunikálni a sikertelen referendumot? Erre is van már forgatókönyvük?
- Ez attól függ, hogy az igenek vagy a nemek lesznek többségben. Előbbiben nem hiszek. Ám ha október 2-án a legtöbben nemmel voksolnak, akkor erre kell odafigyelni. Akkor is, ha netán nem mennek el négymillióan szavazni. Annál is inkább, mert aki otthon marad, az a kérdésben átadja a döntés jogát annak, aki elmegy.